Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mayer... ----

Magyar Magyar Német Német
Mayer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mayer

1. Béla, kalocsai c. püspök, szül. Zomborban 1838. Mint újmisés áldozár Kulán, majd Rác-Militicsen működött, 1866. szentszéki jegyző és levéltárnok s egyúttal kalocsai hitoktató; 1870. Haynald érsek titkára, tanítóképző-intézeti tanár, majd szentszéki ülnök, 1873. zsinati vizsgáló, 1888. pápai tb. kamarás, egy évvel utóbb főszékesegyházi ifjabb mesterkanonok és főegyházmegyei főtanfelügyelő, majd zsinati előadóvá lett. Több ízben részesült kitüntetésben s elismerésben; igy 1883. apát, 1888. bosoni választott püspök, 1891. káptalani helynök, egy évvel utóbb pedig a főkáptalan egyhangulag zsinati elnökké választotta. 1893. bácsi főesperes.

2. M. Ferenc, l. Mayer Ferenc-fiuárvaház.

3. M. István, l. Majer (1).

4. M. Lambert Ferenc, csillagász, premontrei szerzetes, szül. Csehországban Teplben 1795 szept. 26., s miután hosszabb ideig hazánkban működött, megh. ugyancsak Csehországban Krukanitzban 1865 aug. 7. Filozofiai tanulmányainak befejezte után a premontrei rendbe lépett. 1817 október 19. letette a rendi fogadalmat és 1819 aug. 15. felszenteltetett. Minthogy a matematikai tanulmányokkal szeretetettel és sikerrel foglalkozott, apátja által Prágába küldetett, hogy ott a csillagvizsgáló intézet igazgatójának, Dávid Mártonnak, ki szintén a rend tagja volt, munkálatainál segédkezzék. Két év mulva elhagyta Prágát s a bécsi csillagvizsgáló intézetbe ment, hol újabb két év mulva 1828. adjunktussá lett s egyszersmind a gyakorlati csillagászat tanára volt. 1835. a budai csillagvizsgáló intézet igazgatójává neveztetett ki s egyúttal a pesti egyetemen a csillagászatot tanította. 1849. kénytelen volt menekülni s egy ideig rendjénél tartózkodott. Mire újra visszatérhetett, intézete többé nem létezett. 1851. a József-ipariskola ideiglenes igazgatójává lett, 1853. a pesti egyetem bölcsészetdoktori címmel tüntette ki, s 1857. az ipariskola műegyetemmé fejlesztetvén, M. lett annak igazgatója. 1861. negyven évi szolgálat után nyugalomba vonult, 1862 tavaszán Teplbe a rendházba költözött. Életének utolsó két évét mint a rend krukanizi uradalmának jószágigazgatója töltötte. Tudományos érdemeiért a Ferenc József-rendjelet kapta.

5. M. Miksa, pedagogus, szül. Lugoson 1842., megh. Budapesten 1886. Iskoláit elvégezvén, eleintén nevelősködött, majd tanító lett. Irodalmi munkásságát, melynek több jeles művet köszönhetünk, korán kezdette meg. Eleintén a bécsi Volksschule, majd a Szegedi Hiradó munkatársa volt. 1868. Budapestre kerülvén, több napilap dolgozótársa lett, 1869. a Népnevelők Lapja társszerkesztője volt, mig ugyanezen év máj.-ban a Naptanítók Lapjának szerkesztését vállalta el, s azt 1873 végéig vezette. Meghalt mint vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkár; az országos tanszermuzeumnak is felügyelője volt. Több iskolakönyvet irt, azonkivül ifjusági iratai jelentek meg a Magyar Könyvtárban és a Jó Könyvekben. A Kuttner Sándor-féle népiskolai könyveket is ő revideálta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is