Mayer

1. Adolf, német agrikuturkémikus, szül. Oldenburgban 1843 aug. 9. Tanulmányait Karlsruhe, Heidelberga és Halléban befejezve, 1866. évben Halléban az egyetemi laboratoriumnál asszistens lett, honnét 1867. a karlsruhei agrikulturkémiai kisérleti állomáshoz ment át. 1868-ban magántanár, 1875. pedig rendes tanár lett a heidelbergai egyetemen.1876. a vegykisérleti ügy meghonosítása céljából Hollandiába Wageningenbe hivták meg tanárul. M. leginkább az erjedést s a növények táplálkozását választotta kutatásai és tanulmányai céljául s e téren kiváló nevet vívott ki. Főbb művei: Lehrbuch der Agriculturchemie (Heidelberga 1870, 3. kiad. 1886, 2 köt.); Lehrbuch der Gährungschemie (u. o. 1873); Untersuchungen über die alkoholische Gährung den Stoffbedarf un. Stoffwechesel der Hefepflanze; Die Lehre von den chemischen Fermenten oder Enzymoligie (u. o. 1882); Die Kunstbutter (u. o. 1884).

2. M Ágost György, osztrák festő, szül. Bécsben 1834 márc. 28., megh. u. o. 1889 febr. 8. A bécsi akadémián Ralhnak volt a tanítványa. Eleinte genre- és történeti képeket festett, utóbb azonban, különösen ama három év alatt, melyet Magyarországon töltött, majdnem kizárólag a képmásfstésre adta magát. Történeti és genreképmásai közül említendők: Adriaen von Ostade dorbézoló parasztokat rajzol le; III. Rikárd király és Clarence herceg; Lais ébredése; Ókori női fürdő; Bathseba a fürdőben; A faun csábítása. Képmásai közül: saját arcképe; Wild operaénekes, Kreihuber festő, Lamberg grófnő, Rokitansky tanár, Kriegshammer tábornok, Anzengruber képmásai, stb. Kiadta az Erinnerungen an Carl Rahl stb. c, művét (Bécs 1862).

3. M. Julius Róbert, német orvos és a hő mekanikai egyenértékének első megállapítója, szül. Heilbronnban 1814 nov. 25., megh. u. o. 1878 márc. 21. Tanulmányait szülővárosában kezdte, az orvosiakat Münchenben és Bécsben folytatta, 1838. pedig letette az orvosi vizsgálatot. Mint orvos kezdetben szülővárosában maradt, de atyja azt kivánta, hogy ismerkedjék meg a világgal és ezért mint hajóorvos hollandi szolgálatba lépett és mint ilyen egy kereskedői hajón néhány hónap mulva Rotterdamból Jáva felé indult. Jávára való érkezése utn különös fölfedezést tett, melyet az ottani orvosok tapasztalatai igazolnak. Ő ugyanis éppen megérkezett európaiakon végzett érmetszésnél azt találta, hogy azoknak vénás vérük szokatlan élénk vörös szinü. Egy másik tapasztalati tény, melyet útközben a hajó kormányosától hallott, hogy tudniillik a vihar korbácsolta tenger vize mindig észrevehetően melegebb, mint a nyugodt tengeré, szintén mély gondolkodásra szolgáltatott okot. Ezen két tény, egyetemben az általa jól ismert Lavoisier-féle égési elmélettel, adta gondolkozásának azon irányt, mely a hő és mekanikai munka egyenértéküségének felismerésére vezetett. E fölfedezését 1840. Surabayában tette. 1841. egy értekezést irt Ueber quantitative und qualitative Bestimmung der Kräfte címen és ezt a Poggendorff Annalen-nak beküldte, de ezt a szerkesztő nem adta ki. M. most egy új értekezést irt, melyben fölfedezésének fontosabb részeit összefoglalta és azt elküldötte Liebighez Annalen der Chemie und Pharmacie-je részére, hol az Bemerkungen über die Kräfte der unbelebten Natur címen meg is jelent. Ezután irta két legnevezetesebb munkáját: Die organische Bewegung in ihrrem Zusammenhange mit dem Stoffwechsel (1845) és Beiträge zur Dynamik des Himmels (1848). De e két munkája számára nem talált kiadót, kénytelen volt azokat maga kiadni. Ezalatt kiütött a badeni forradalom, melyhez M. testvérei is csatlakoztak, ő maga pedig csak nehezen menekült meg az elfogatástól. Ezen időben kezdőttek a fölfedezésben való elsőségi viták. 1843. Colding nyujtott be egy munkát a kopenhábai akadémiának Nogle Saetninger om Kraefterne címen, mely azt fejti ki, hogy az erő elpusztíthatlan és ha ugy is látszik, mintha eltünt volna, csak átalakul. Ugyanazon évben Angliában a British Association Corkban összeggyülekezett matematikai és fizikai szekciója előtt James Prescott Joule tartott fölolvasást, mely magában foglalja a mekanikai hőegyenérték-kisérleteken alapuló meghatározását. Végre 1847. Helmholtz egy Ueber die Erhaltung der Kraft címü értekezést közölt, melyben ugyanazon eredményre jut. M. fölfedezését 1846. a párisi akadémiával közölte, de ott sem ismerték fel nagy jelentőségét. Később az Augsburger Allgemeine Zeitung-ban Wichtige physikalische Erfindung címü értekezésben védte elősésgi igényeit. De egy héttel később ugyanott Seyffer Ottó dr., ki akkor magántanár volt Tübingában, a fölfedezés előségét tőle teljesen elvitatja. M. feleletét a szerkesztőség visszautasította. Iparkodásának ezen eredménytelensége oly kedvezőtlen hatással voltak reá, hogy végre súlyos betegségbe esett. Ehhez járult még, hogy 1850 máj. 28. deliriumában a második emelet ablakából kiugrott és lábait kificamította. Ugyanezen év végén irta Bemerkungen über das mechanische Aequialent der Wärme címü munkáját. Röv9d idővel ezután betegsége elmebetegséggé fajult és miután hiába keresett gyógyulást Göppingenben, Winnenthalba küldték, hol egyszerre egy elmekórházban találta magát, melyből csak 13 hónap mulva szabadult ki. Ezután M. még több kisebb értekezést irt, melyek részben előadásainak tárgyát tartalmazzák. 1869. a német orvosok és természetbuvárok gyülekezetére Innsbruckba hivatván: Ueber nothwendige Consequenzen und Inconsequenzen der Wärmemechanik címü előadást tartott. Ezalatt fölfedezésének hire elterjedt és különböző tudományos társulatok tagjukká választották őt. A Royal Society 1871. a «Copley Medal»-t küldte neki, a párisi akadémia pedig neki adományozta a Poncelet-díjat. Ezenkivül vüttembergi nemessé is lett. Nevezetesebb munkái: Bemerkungen über die Kräfte der unbelebten Natur (Lieb. Ann. XLII. 1842); Die organische Bewegung in ihrem Zusammenhange mit dem Stoffwechsel (Heilbronn 1845); Beiträge zur Dynamik des Himmels (u. o. 1848); Bemerkungen über das mechanische Aequivalent der Wärme (u. o. 1851). Életrajzát megirták: Rümelin tübingai egyetemi tanár, Erinnerung an Robert mayer címen az Augsburger Allgemeine Zeitungban; Düring Ernő dr., Robert M., der Galilei des neuzehnten Jahrhunderts (Cemnitz 1880) és Tyndall, Fragmente aus den naturwissenschaften címü értekezésekben. V. ö. Vasárnapi Újság 1878. évf. 281.

Forrás: Pallas Nagylexikon