Mazsola
mazola v. malozsa (növ., rosina, uva passa, passula), a
bortermő szőllő déli s egymagu v. egész magvatlan fajtájának a gyümölcse
megaszalódva. A mi gömbölyü és négymagu szőllőnk M.-nak nem jó, mert
megszáradva alig van valami leve, inkább csupa bőr és kemény mag. A M.-nak való
szőllőfürtöt a tövön hagyják, a nap melege ott aszalja meg, legfeljebb azt a
szőllőlevelet szaggatják le, amely a fürtöt eltakarja. Szokás a szőllőfürt
nyelét az aszalás kezdetén félig eltörni. Kemencében csak szükség esetén
aszalják. Némelykor a M.-t hamulúgba és olajtartalmu vizbe is mártják, hogy
fénye legyen. A M. nagyszemü és aprószemü. A nagyszemü M. (zibeben, passula
minor) nagy és hosszas szőllőből való. A legjobb fajta a fürtös M.; ezt
csutkástól, a többit a szőllőcsumájáról leszedve árulják. A becses szmirnai M.-t
Csesme, Burla, Karaburnu stb. vidékén, Kosz és Szamosz szigetén termesztik és
Szmirnán át szállítják. Leginkább skatulyában árulják. Ez 2 cm. hosszu, egész
telt, sárgabarna, némelykor magvatlan. A szultanina M. vagy damascena
(damaskusi M.) kisázsiai; apró, vékony héju, nyeletlen és magvatlan; a kevésbbé
jó fajta Yerli, Csesme és Szamosz vidékéről fekete M. v. szamoszi muskatellának
nevezik. Az olasz és provencei M.t leginkább az angoloknak viszik, egyebütt a
szmirnai meg a spanyol M. kél Malaga, Valencia és Alicante vidékéről. Ez
meglehetős hosszu, kék és finom ízü. A hamulúgba és olajba mártott alicantei
M.-t lexiának mondják. Az apró M. l. Apró szőllő.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|