Mecenzéf
(Metzenseifen), 1. Alsó-M, nagyközség Abaúj-Torna vmegye
csereháti j.-ban, (1881) 2690 német lakossal; iparos község, mely nagymérvü
ásó- és kapagyártás által tünik ki, ez iparágat 70 hámortulajdonos űzi 210
hámortűzzel s ezen hámorokban évenkint több mint két millió ásót és kapát
állítanak elő; van ezenkivül itt vasöntő, vasipariskola, tanonciskola, vasúti
állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. - 2. Felső-M.,
nagyközség u. o., (1891) 1066 német és tót lakossal; határában ezüsttartalmu
rézérceket bányásznak; antimonkohója 1883 óta szünetel. A két község határában
több vasérc-, ezüst- és rézércbánya van. A két község német lakói türingiai
vagy sziléziai eredetüek, kik valószinüleg a XIII. sz.-ban telepedtek be.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|