mechanikai hangrögzítés

A legrégebbi hangrögzítési eljárás, amely kizárólag mechanikai eszközökkel történik. A rögzítendő -hangot egy nagyméretű fémtölcsérrel felfogva egy rezgésbe hozható membránfelületre vezetik. A hangenergia rezgésbe hozza a membránt. A membránhoz rögzített acéltű a membrán rezgéseinek hatására oldalirányú kilengéseket végez és egy alatta egyenletes kerületi sebességgel forgó körlemezbe, viaszlemezbe, a kilengésekkel arányos - vagyis a hangképnek megfelelő barázdát vág be. A vágószerkezet a forgó viaszlemez sugarának irányában kívülről befelé halad, spirális barázdát hagyva maga után. A bevágott barázdák sűrű csigavonalban követik egymást a középpont felé, egyre szűkülő átmérőjű körben. Az ily módon rögzített hangkép visszaadására elvileg ugyanaz a szerkezet alkalmas. Az egyenletes sebességgel forgatott viaszlemez barázdáiba illesztett acéltű a hangbarázda kilengéseinek hatására rezgésbe jön és a rezgést átadja a hozzáerősített membránnak. A membrán mozgása a vele közvetlenül érintkező közegben nyomásingadozást kelt, amelyek hasonlóak a rögzített hang rezgéseihez. A membrán által keltett rezgések a nagyméretű fémtölcsérrel hallható szintre erősíthetők. A mechanikai hangrögzítés továbbfejlesztett változata az elektromechanikai hangrögzítés.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• hangrögzítés
• elektromechanikai hangrögzítés