Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Mecklenburga Keleti-tenger mellett, az egykori alsószász kerületben fekvő németorsági vidék Pomeránia, Brandenburg, Hannovera, Schleswig-Holstein porosz tartományok és Lübeck területe közt 16 091 km2 területtel. M.-Schwerin és M.-Strelitz nagyhercegségekre oszlik. I. M.-Schwerin, a Németbirodalom tagja, 13 161 km2 területtel. Partjai 161 km. hosszuak, laposak; zátonyok védik. Legnagyobb bemélyedései a Trave-torkolat, a Wismari-öböl Poel-szigettel, a Warnow-torkolat a rostocki kikötővel. A két utóbbi nagyobb hajóknak is nyujt védelmet. A tulnyomóan sík vidéken DK-ről ÉNy-felé alacsony széles hegyház (M.-er Seenplatte) vonul el, amely Warintól ÉK-re a Hohe Burgban (140 m.) éri el a legnagyobb magasságát és a Keleti-tenger meg az Elbe közt vizválasztóul szolgál. D-i határán a Ruhner Berge 178 m.-nyi magasságot érnek el. 300 tava közül a Müritz- (133 km2) és a Schwrini-tó (61 km2) a legnagyobbak. Folyói a Warnow, az Elde, a Stepenitz, a Recknitz és a Peene a Trebellel. Néhány csatorna (Új-, Stör- stb.). Ásványvizforrások a doberani és sülzei. Tengeri fürdői a Heiligendamm, Warnemünde, Fulgen, Wendorf és Boltenhagen. Földjének mintegy 3/4-e szántó és rét; az erdős terület 2265 km2. Az éghajlat nedves. Fő termékek búza (1892) 99 213, rozs 270 123, árpa 37 280, zab 130 107, burgonya 551 628, cukorrépa 272 709 és réti széna 329 880 tonna. Az állattenyésztés is virágzó; az állatállomány (1892) 96 046 ló, 301 751 szarvasmarha, 732 177 juh, 318 659 sertés és 46 705 méhkas. Tengeri hajói: (1893) 155 vitorlás (67 695 t.) és 27 gőzös (10 454 t.). A lakosok száma (1890) 578 342, 1 km2-re 43,91, ezek közül 191 195 a domaniumon (5592,6 km2), vagyis a nagyhercegi birtokokon lakik. Az összes lakosság 51%-a mezőgazdasággal v. halászattal, 23,2% iparral és 7,8% kereskedelemmel foglalkozik. Az oktatásügyi intézetek élén áll a rostocki egyetem; van továbbá 7 gimnáziuma, 6 reálgimnáziuma, 3 reálprogimnáziuma, 2 hajós-, 2 földmives-iskolája, számos polgári, ipar- és népiskolája. Mindkét hercegség fölebbviteli törvényszéke Rostockban van. A közigazgatás élén a Schwerinben székelő államminisztérium áll; ezek a belügyi, amellyel egyesítve van a külügyi; az igazságügyi, amelynek egyes osztályai az egyházi és oktatásügyeket is vezeti, végre a pénzügyi minisztérium. M.-Schwerin a német birodalmi gyülésbe 6 követet küld. II. M.-Strelitz, két részből, a Stargard uradalomból és Ratzenburg hercegségből áll, amelyeket egymástól M.-Schwerin választ el. Mindkettőnek területe 2929 km2, Stargard vagy Strelitz M.-Schwerin, Pomeránia és Brandenburg közt terül el, 2547 km2 területtel. Egészen a M.-i tavi fensíkba esik bele, amelyen Woldegknél van a legmagasabb csúcs, a helpter Berg (179 m.). Az uradalomban Új-Sterlitznél ered a Havel. Tavai közül a Tollensee-tó a legjelentékenyebb. Ratzenburg hercegség, szekularizált püspökség, M.-Schwerin, Lauenburg és Lübeck közt fekszik; külső területei: Mannhagen, Horst és Walksfelde (Lauenburgban), Dodow, Vietzen-Gaarz, Buschhof és Gevezin (M.-Schwerinben). Az egész hercegség területe 382 km2. Egészen sík föld; legnagyobb folyója a Stepenitz. Tavai közül a legnagyobb a Ratzeburgi. Az összes lakosság (1890) 97 978, 1 km2-re 33,4. Ezek közt 49,5% földmivelő és halász, 24,6% iparos és 7,9% kereskedő. Éghajlat és földmivelés olyan mint M.-Schwerinben. A német birodalmi gyülésbe egy követet küld. Mindkét nagyhercegség alkotmánya az 1523 aug. 1. létrejött unión alapszik; ki vannak ez alól véve a domaniális területek, Wismar városa és Ratzeburg hercegség. Az alkotmány szerint a tartományi képviselet a Korps d. Ritter- u. Landschaft, a nemesi (Korps d. Ritterschaft) és a nem nemesi testületre (Korps d. Landschaft) oszlik. Az előbbihez azok tartoznak, akik nemesi birtokok tulajdonosai, az utóbbinak tagjai a 47 vidéki város és Rostock. Közigazgatási szempontból a nagyhercegség 3 kerületre oszlik; ezek a M.-i, Wenden és Stargard. Mindegyiknek élén egy Erblandmarschall áll. A tartományi gyülés rendesen késő ősszel felváltva Sternbergben és malchimban ülésezik; azonkivül rendkivüli ülések is tarthatók. Mindkét testület együttesen szavaz és a többség dönt; de ha a két testület külön-külön többsége egymással ellentétes határozathoz ragaszkodik, tartománygyülési határozat nem jöhet létre. A nagyhercegek azonban a domaniális birtokokra nézve korlátlanul intézkedhetnek. Mindkét nagyhercegnek egy a címe és címere. Történelem. A népvándorlás korában az obotriták laktak M.-ban, akiket Oroszlán Henrik hódított és térített meg; ugyancsak ő alapította Schwerin és Ratzeburg püspökségeket is. Az obotriták utolsó pogány fejedelme 1160. a csatában esett el. Fia, Pribiszláv megkereszteltette magát és mint német hűbéres atyja országainak nagyobb részét megkapta, csupán Schwerin grófságot nyerte el Gunzel von Hagen lovag. A kereszténység elterjedésével kezdetét vette a germanizálás is. Oroszlán Henrik bukása után II. Waldemar dán király vetette M.-to hatalma alá. Azonban az 1227 jul. 22-iki bornhövedi csata a dán uralomnak örökre véget vetett és M. folytonosan német uralom alatt maradt. 1301. házasság útján Stargard is M.-hoz került. Az ország az uralkodó család tagjai közt többször megejtett fölosztás után 1471. újra egyesíttetett. A rendek pedig 1523. egymással uniót kötöttek, mely az országnak újbóli felosztásai dacára fenmaradt és alpjául szolgált M. rendi alkotmánya fejlődésének. A középkorban a szász hercegek és a brandenburgi őrgrófok hűbérúri jogokat formáltak M.-ra és csakis 1348 jul. 8. emelte a M.-i fejedelmet IV. Károly császár hercegi rangra. A Brandenburggal folytatott viszálykodásnak azonban csak az 1442 ápr. 12-iki wittstocki szerződés vetett véget, amelyben a választó-fejedelem többrendbeli igényeiről lemondott, ahelyett azonban megkapta a jogot, hogy az M.-i dinasztia kihalta esetére a hercegséget ő örökölje. A reformációt 1524. fogadták be. A 30 éves háboruban mind II. Albert M.-Güstrow, mind I. Frigyes Adolf M.-Schwerin hercege elvesztették birtokaikat és II. Ferdinánd 1629 jun. 16. birtokaikat Wallensteinnak adományozta. Gusztáv Adolf segítségével azonban az elűzött hercegek csakhamar visszanyerték birtokaikat. A vesztfáli békében M. Wismar városát és más kisebb birtokokat Svédországnak volt kénytelen átengedni, e helyett megkapta Schwerin és Ratzeburg szekularizált püspökségeket. 1695. kihalt a dinasztia güstrowi ága és ennek birtokai miatt viszály tört ki, amelynek I. Lipót császár közbenjárása folytán az 1701 márc. 8-iki hamburgi egyezség vetett véget. Frigyes Adolf megkapta a Stargard uradalmat. Mirow és Nemerow járásokkal, továbbá Ratzeburg fejedelemséget és igy alapítójává lett a sterlitzi ágnak. E felosztás dacára a rendek uniója változatlan maradt. 1808. mindkét M. hercege belépett a Rajnai szövetségbe, de 1813. abból ismét kiváltak. A bécsi kongresszus 1815. mindkettőnek megadta a nagyhercegi címet. 1820. megszünt a jobbágyság. Az 1848-iki mozgalmak M.-ban is éreztették hatásukat. A két nagyherceg 1848 okt. havában alkotmányozó gyülést hivott össze Schwerinbe, de ez semmi eredményre nem vezetett. Létrejött ugyan 1849. egy ideiglenes alkotmány, de 1850. ezt is megsemmsítették és M. egészen a reakció karjaiba vetette magát. 1866. mindkét M. Poroszország pártjára állott és 1867 óta az Észak-Német-, 1871 óta pedig a Németbirodalomnak tagja. 1868. a német vámszövetséghez csatlakozott. 1870. M.-Schwerin 1 millió tallér kárpótlás fejében lemondott az Elbe-vámról. 1872. és 1875. és azóta is több ízben megkisértették a rendi alkotmány megváltoztatását, de ez a rendek ellenállásán hajótörést szenvedett. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|