Medgyes

(Mediasch), rendezett tanácsu város szabad királyi város címével Nagy-Küküllő ármegyében, (1891) 1275 házzal és 6766 lak. (közte 982 magyar, 3508 német s 2041 oláh, hitfeleketezet szerint 699 róm. kat., 1338 gor. kat., 945 gör. kel, 3260 ág. evang., 227 helv. és 241 zsidó), kik élénk kereskedést és ipart űznek. M. a bólyaberethalmi járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak és adóhivatalnak, királyi közjegyzőségnek székhelye; van ágostai evang. főgimnáziuma és tanítóképzőintézete, az erdélyi szász egyetem által fentartott földmivesiskolája, továbbá iparostanonciskolája; könyvnyomdája, számos közhasznu és jótékony egyesülete; vasúti állomása, posta-, távbeszélő- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. M. az erdélyi szőllőtenyésztés egyik központja, mely ma is igen jelentékeny borkereskedést űz; itt székel az erdélyrészi szőllősgazdák kereskedelmi szövetkezete. A város hajdani kerítőfalaiból még néhány bástya fennáll; maga a város régies, de csinos épületeivel kedvező benyomást gyakorol. A főtér déli részén fejezték le állítólag Grittit (l. o.). M.-en hivták meg (1576) Báthory Istvánt a legyel trónra a M.-i országgyülésen megjelent lengyel követek által s ugyanazon év febr. 8. itt tette le mint lengyel király a lengyel követek és erdélyiek előtt esküjét. Az 1588-iki M.-i országgyülésen tiltattak ki a rendbontó jezsuiták Erdélyből Báthory Zsigmond fejedelem beleegyezésével. 1599. Báthory Zsigmond a M.-i országgyülésen a kormányt bátyjának, Endre bibornoknak átadja, az 1605-iki országgyülésen pedig itt tette le Bocskay István fejedelmi esküjét. Nadányit és Szilasyt, Báthory Gábor fejedelem gyilkosait a nép 1618 febr. 14. az itteni ferencrendiek tornyába szorította s fölkoncolta. 1658. II. Rákóczi György a fejedelemsétől itt megfosztott, de 15 nap mulva Rhédey elbocsátása után fejedelmi jogai ismét elismertettek. 1705. Forgách Simon gr. Rákóczi részére meghódítá, de a császáriak hamar visszafoglalták. 1706. Pekri Lőrinc lerontatta a régi falakat. 1849 márc. 10. Bem tábornok innen a császári őrséget kiverte, s innen tovább haladva, Szelindeknél a kozákokat verte meg huszárjaival. V. ö. Gr?ser, Geschichte der Stadt Mediasch (Nagyszeben 1862).

[ÁBRA] Medgyes város címere.

Forrás: Pallas Nagylexikon