Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Medgyesi... ----

Magyar Magyar Német Német
Medgyesi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Medgyesi

Pál, ref. lelkész. szül. 1605. Hazai tanulmányainak végeztével külföldre ment s 1628 végén vagy 1629 elején O. m. Frankfurtban, 1629 ápr. 13. pedig Lejdában lett egyetemi hallgató. Angliába is ellátogatott, honnan visszamenve Hollandiába, 1631 máj. 24. újra beiratkozott a lejdai egyetemre. Még az évben hazajőve, annak végén debreceni tanár s 1634 közepén szinyérváraljai lelkész lett, mig 1636. hasonló minőségben Munkácsra választatott. Még Váradon is lelkészkedett, de már 1638 végén I. Rákóczi György fejedelem egyik udvari papja volt. Mint ilyen vitát állott ki Vásárhelyi Dániel jezsuitával, amelyet aztán irodalmi téren is folytattak. Lelkesült hévvel karolta fel a presbiteri egyházkormányzat ügyét s a vele egyetértő Lorántffy Zsuzsánna fejedelemasszony pártfogása mellett, mint a presbiteri elv legkiválóbb harcosa lankadatlanul küzdött annak érdekében, ugy az egyházi közélet mezején, mint irodalmilag. I. Rákóczi György halála után nem sokáig maradt az erdélyi fejedelmi udvarban; 1650 nyarán nagybányai pap lett, 1652-től pedig mint ismét az öreg fejedelemasszony udvari lelkésze, Sárospatakon tartózkodott. Művei: Szent Ágoston vallása (Angolból ford. Debrecen 1632); Scala coeli, avagy egynehány elmélkedések és imádságok (Bayle Lajos után angolból u. o. 1632, VII. kiad. 1678); Hétnapi együttbeszélgetése egy keresztyén és egy pápista katolikusnak (Cowper után angolból, u. o. 1637, II. kiadás 1661); Szent atyák öröme (Gyulafehérvár 1640); Égő szövétnek (u. o. 1645); Lelki ábáce (angolból ford., u. o. 1645, IV. kiad. 1684); Dialogus politico-ecclesiasticus, azaz két keresztyén embereknek egymással való beszélgetések a presbyteriumról (Bártfa 1650); Doce nos orare quin et praedicare, azaz imádkozásra és prédikáció-irásra... útmutatások (u. o. 1650) Abba atya, avagy könyörgésnek lelke (Várad 1650); Erdély s egész magyar nép; hármas jajja (Halotti beszédek I. Rákóczi György, Rákóczi Zsigmond és Bethlen István gr. felett, Sárospatak 1653); Rövid tanítás a presiteriumról (u. o. 1653); Isteni és istenes zsinat (prédikáció, u. o. 1655); Igaz magyar nép negyedik jajja (préd., u. o. 1657); Rabszabadító isteni szent mesterség, Különülő keresztyén, Serva Domine (három préd., u. o. 1657); Igazak sorsa e világon (Halotti beszéd Bocskay Istvánné Lónyai Zsuzsánna felett, u. o. 1657); Istenhez való igaz megtérés (préd., u. o. 1658); József romlása (Halotti beszéd Ibrányi Ferenc felett, u. o. 1659); Felgerjedt s pokol fenekéig hatalmazott robogó tűz (préd., u. o. 1660);Ezechiás kir. hiti (két préd., u. o. 1660); Kétség torkából kihatló lélek (préd., u. o. 1660); Bűnön búskodó lélek kénszergése (préd., u. o. 1660); Győzködő hit (préd., u. o. 1660). E prédikációi nemcsak külön, de gyüjteményekben («Sok jajjokban....merült....magyaroknak....siralmi» 1658 és «Magyarok hatodik jajja» 1660) is megjelentek. Részt vett a Liturgia sacrae coenae (Sárospatak 1660) szerkesztésében s az előszót is ő irta hozzá. Irt továbbá üdvözlő verset Margitai Péter 1664. kiadott Ttemetéskorra való prédikációi elébe. V. ö. Szilágyi Sándor, M. P. életéhez (Protestáns Szemle 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is