Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Medina... ----

Magyar Magyar Német Német
Medina... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Medina

(Medinet-Rasszul-Allah), város Hedsazban, 340 km.-nyire Mekkától, 30-40 000 lak. Hires mint a mohammedánusok második szent városa, amelynek lakói egykoron a mekkaiaktól elűzött profétát barátságosan fogadták. Itt is halt meg Mohammed. M. Janbo Vörös-tenger melletti kikötőtől 200 km.-nyire a nagy arab sivatag szélén, 3 oldalról hegyektől körülvett termékeny síkságon épült. A belső városból és a külvárosokból áll. 11,4 m. magas kőfalak veszik körül, amelyeken 30 torony és 4 kapu van; ÉNy-i végében áll a citadella. A belső várost a nálánál nagyobb külvárosoktól a Bar el-Munakah és a Dar el-Dsenazah nevü széles utak választják el, az előbbin mindig nagy számmal láthatók atevék és beduinok. A külvárosok házait kertek és gyakran ültetvények fogják körül; ezekben a khaszkiján vagyis kormányzói palotán kivül néhány búcsujáró mecset látható; itt van továbbá A XVI. sz.-ban épített földalatti csatorna, amely a 3,7 km.-nyire fekvő faluból, Kobából vizzel látja el a várost. M. legkiválóbb épülete a nagy mecset, El-Haram vagy más néven a Medsed en Nebi, amely állítólag azon helyen épült, ahol Mohammed meghalt, akinek koporsóját és sírját tartalmazza. Az El-Haram kisebb ugyan mint a mekkai mecset, de ugyanazon mintára épült, kolonnádoktól körülfogott belső udvarral, 5 minarettel. Hossza 135, szélessége 107 m. Kupolája 400 oszlopon nyugszik és 300 lámpa szolgál a megvilágítására. DK-i szögletében, amelyet márványtáblák, mozaikpadló és gazdag arany feliratok díszítenek, és amely a világosságot magas ablakokon át nyeri, látható Mohammed síremléke filigrán vasráccsal körülvéve. E vasrácsnak csak egy kapuját nyitják fel naponként, hogy az eunuchok tisztíthassák. A vasrácson belül két oszlopon nyugvó, fekete kőből készített épület van, amelyet a Konstantinápolyból küldött drága szőnyegek takarnak; e szőnyegeket minden 6-6 évben cserélik ki. A négyszögletü épület közepén áll Mohammed fehér márvány koporsója, oldalain pedig Abu-Bekr és Omar síremlékei állnak. A nagy mecset mai alkjában a XV. sz.-ból való. A város lakói fő jövedelmüket a zarándokoktól nyerik és ama gazdag adományokból, amelyek a mohammedánus világ minden részéből ide folynak. M. akkor lett hiressé, midőn Mohammed Mekkából ide menekült és birodalmának fővárosává lett. Hirtelen hanyatlásnak indult azonban akkor, amikor az omajjádok székhelyöket áttették Damaszkusba. 683. elpusztították és azóta politikai szerepet nem játszott. A khalifátus bukása után a város visszanyerte függetlenségét. A törökök Egyiptom elfoglalása után M.-ra is kiterjesztették hatalmukat; ez azonban csakhamar elgyengült és már névlegesnél egyéb nem volt, midőn a vahhabiták foglalták el. 1812. a törökök újra hatalmukba kerítették és azóta egy pasát meg egy kis őrséget tartanak fenn benne. V. ö. Burton, Personal narrative of a pilgrimage to el-Medinah and Meccah (London 1855); Wüstenfeld, Das Gebiet v. M. nach arabischen Geogr. bearbeitet (Göttinga 1873).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is