Medina
(Medinet-Rasszul-Allah), város Hedsazban, 340 km.-nyire
Mekkától, 30-40 000 lak. Hires mint a mohammedánusok második szent városa,
amelynek lakói egykoron a mekkaiaktól elűzött profétát barátságosan fogadták.
Itt is halt meg Mohammed. M. Janbo Vörös-tenger melletti kikötőtől 200
km.-nyire a nagy arab sivatag szélén, 3 oldalról hegyektől körülvett termékeny
síkságon épült. A belső városból és a külvárosokból áll. 11,4 m. magas kőfalak
veszik körül, amelyeken 30 torony és 4 kapu van; ÉNy-i végében áll a citadella.
A belső várost a nálánál nagyobb külvárosoktól a Bar el-Munakah és a Dar el-Dsenazah
nevü széles utak választják el, az előbbin mindig nagy számmal láthatók atevék
és beduinok. A külvárosok házait kertek és gyakran ültetvények fogják körül;
ezekben a khaszkiján vagyis kormányzói palotán kivül néhány búcsujáró mecset
látható; itt van továbbá A XVI. sz.-ban épített földalatti csatorna, amely a
3,7 km.-nyire fekvő faluból, Kobából vizzel látja el a várost. M. legkiválóbb
épülete a nagy mecset, El-Haram vagy más néven a Medsed en Nebi, amely
állítólag azon helyen épült, ahol Mohammed meghalt, akinek koporsóját és sírját
tartalmazza. Az El-Haram kisebb ugyan mint a mekkai mecset, de ugyanazon
mintára épült, kolonnádoktól körülfogott belső udvarral, 5 minarettel. Hossza
135, szélessége 107 m. Kupolája 400 oszlopon nyugszik és 300 lámpa szolgál a
megvilágítására. DK-i szögletében, amelyet márványtáblák, mozaikpadló és gazdag
arany feliratok díszítenek, és amely a világosságot magas ablakokon át nyeri,
látható Mohammed síremléke filigrán vasráccsal körülvéve. E vasrácsnak csak egy
kapuját nyitják fel naponként, hogy az eunuchok tisztíthassák. A vasrácson
belül két oszlopon nyugvó, fekete kőből készített épület van, amelyet a
Konstantinápolyból küldött drága szőnyegek takarnak; e szőnyegeket minden 6-6
évben cserélik ki. A négyszögletü épület közepén áll Mohammed fehér márvány
koporsója, oldalain pedig Abu-Bekr és Omar síremlékei állnak. A nagy mecset mai
alkjában a XV. sz.-ból való. A város lakói fő jövedelmüket a zarándokoktól
nyerik és ama gazdag adományokból, amelyek a mohammedánus világ minden részéből
ide folynak. M. akkor lett hiressé, midőn Mohammed Mekkából ide menekült és
birodalmának fővárosává lett. Hirtelen hanyatlásnak indult azonban akkor,
amikor az omajjádok székhelyöket áttették Damaszkusba. 683. elpusztították és
azóta politikai szerepet nem játszott. A khalifátus bukása után a város
visszanyerte függetlenségét. A törökök Egyiptom elfoglalása után M.-ra is
kiterjesztették hatalmukat; ez azonban csakhamar elgyengült és már névlegesnél
egyéb nem volt, midőn a vahhabiták foglalták el. 1812. a törökök újra
hatalmukba kerítették és azóta egy pasát meg egy kis őrséget tartanak fenn
benne. V. ö. Burton, Personal narrative of a pilgrimage to el-Medinah and
Meccah (London 1855); Wüstenfeld, Das Gebiet v. M. nach arabischen Geogr.
bearbeitet (Göttinga 1873).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|