Medveállatkák
(állat, Tardigrada), a pókfélék osztályának egyik rendje,
amelybe kivétel nélkül mikroszkópos állatkák tartoznak. Törzsük a fejjel mindig
összenőtt és fejtort alkot, féregszerü, halványan ízelt. Lábaik csonkszerüek,
ízeletlenek, a negyedik pár mindig a test hátulsó végén fekszik, valamennyi
karmokban végződik s ezeknek száma 2-4. Idegrendszerüknek középpontja
garatgyűrü és hasdúcláncolat s ez utóbbi négy dúcból áll. Két szemük az első
lábpár előtt fekszik. Emésztő készülékük mellső része szívócső s ebben
kiölthető tüskék foglalnak ehlyet, ezenkivül két hatalmas nyálmirigy váladékát
is magába veszi. Garatjuk izmos falzatu, emésztőgyomruk terjedelmes, néha
vakbeles. Elkülönült lélekző és kiválasztó szerveik nincsenek. Himnősek, női
nemzőszervük páratlan, a him ellenben páros. petéik leggyakrabban a szülőnek
levedlett bőrében fejlődnek tobább. Helyváltoztatásuk igen lassu és nehézkes,
nagyon hasonlít a medvékéhez s ezért kapták nevüket. Leggyakrabban nedves mohok
alatt találjuk, de vizben is tenyésznek. Táplálékuk növényi és állati
anyagokból áll. A kiszáradás alkalmával tetszhalottakká lesznek s csak a vizbe
jutás után kelnek új életre. Eddig mintegy 15 fajuk ismeretes, melyek között
leggyakoribbak: az Arctiscon Milnei Schultz., a Macrobiotus Hufelandii s.
Schultze, Macrobiotus macronyx Duj., s ez utóbbi a vizeket lakja. Az 1 mm.
nagyságot egyikük sem éri el; nálunk is tenyésznek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|