Megállító jel

A vonatok közlekedését biztosító jelzések között (l. Jelzés) a legfontosabb a M. A vonatokra nézve föltétlen megállást jelent nappal kézi jelzők használatakor bármely jelzőeszköznek (lobogó, lámpa), ennek hiányában valamely tárgynak (sapka, kendő stb) korben forgatása; a jelző tárcsának a vágányközépre állítása, vörös lappal a vonat felé; éjjel: a vörös világnak avagy a fehér világnak körben forgatása. Mindkét esetben a durranó jelző (l. o.) alkalmazása. Az állójelzők megállást jelentenek, ha vörös lapjukkal fordítjuk a vonat felé avagy vörös világot mutatnak; a szemaforoknál a kar vizszintes állása avagy a vörös világ követeli a föltétlen megállást. Angolországban az őr vizszintesen tartott karral jelzi a szabad menetet; ha egy karját függélyesen tartja feje fölött, ez lassítás, ha mindkét karját feje fölé emeli, ez megállást jelent.

Forrás: Pallas Nagylexikon