Meghivó királyi levelek
(litterae regales, regalisok). A magyar országgyülés
összehivása a király jogaihoz tartozik. Az összehivás M. által történik (1848.
IV. t.-c. 1. §). Régibb törvényeinek erre vonatkozólag azt rendelték, hogy az
M.-ben az országgyülés helye és kitűzött napja kiteendő; ah az országgyülésnek
tárgya nádorválasztás volt, ezt külön ki kellett emelni (1548. XVIII. t.-c.).
Különben elegendő volt, ha a M. csak általánosságban az ország közügyeit
említették. A főbb tárgyaknak, milyenek p. a koronázás, nemesi közfelkelés s
más kiválóbb fontosságu tárgyak felemlítését a szokás szentesítette; 1848-ig ez
a követeknek adandó utasítás érdekében is szükséges volt. A M.-et 1848-ig a m.
kir. udvari kancellária adta ki, a király, kancellár s udvari tanácsos
aláirásával; az 1848-iki törvények értelmében a kancellári aláirás helyébe a
miniszterelnök aláirása lépett. Meghivandók mindazok, akik az országgyülésen
személyesen vagy képviselőik által megjelenni jogosítvák. A törvényhatósághoz
intézett M. az illető törvényhatóság közgyülésében kihirdetendők. A személyes
megjelenésre jogosultak (a főrendiház tagjai) külön meghivót kapnak. A
törvényhatóságokhoz intézett regalisokba felvétetett az az utasítás, hogy
követekül alkalmas, a közjót s békét szerető férfiak válasszanak és küldjenek,
az 1839-40-iki országgyülésen, mint a szabad választási jog korlátozását célzó
kisérlet, orságos sérelemnek (gravamen) tárgya volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|