Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
megszünteté... abolition
megszünteté... annulment
megszünteté... cessation
megszünteté... doing-away
megszünteté... liquidation...
megszünteté... stoppage
megszünteté... doing-away ...

Magyar Magyar Német Német
megszünteté... Einstellung...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Megszüntetés

a büntető jogban a megindított bűnvádi eljárásnak abbanhagyása, eredménytelensége alapján. Eljárásunk szerint a kir. törvényszék megszünteti a további eljárást, ha a befejezett vizsgálat vád alá helyezésre jogszerü alapot nem nyujt, vagyis nem sikerült oly adatoknak beszerzése, amelyek a terheltnek vád alá helyezését, s annak folytán az ügynek végtárgyalásra (főtárgyalásra) vitelét a siker reményével indokolhatnák; de megszüntetendő a további eljárás a vizsgálat befejezése előtt is, mihelyt a már beszerzett adatok a további eredménytelenséget bizonyítják; a csakis a sértett félnek visszavonható indítványára üldöztető büntetendő cselekményeknél pedig akkor is, ha a jogosult indítványát visszavonta, minthogy ezekben az esetekben indítvány nélkül bűnvádi eljárás valamint nem indítható, ugy nem is folytatható. A M. érdemleges határozat levén, a kir. ügyésznek meghallgatása nélkül megszüntető határozatot hozni nem lehet. A kir. ügyésznek indítványa a biróságot köti annyiban, amennyiben ha a kir. ügyészség az eljárásnak megszüntetését indítványozta, és a vádat az arra jogosult sértett v. károsult fél sem tartja fenn, a biróság, miután vád hiányában eljárásnak helye nincs, a M.-t köteles kimondani. A kir. ügyésznek vádindítványa ellenben nem köti a biróságot, azaz a biróság a vádindítvány dacára az ügyet megszüntetheti. Kivételt alkotnak a hivatalból felülvizsgálandó ügyek, vagyis azok, amelyeknek tárgyai oly bűncselekmények, amelyek emberhalált eredményeztek, a gondatlanságból okozott emberölés esetének kivételével. Ezekben az ügyekben a biróság a kir. ügyész indítványától teljesen független, vagyis a vádrendszer helyett a nyomozó rendszer elve irányadó. A kir. törvényszéknek megszüntető határozata ellen két foku felebbezésnek van helye; első fokban a kir. táblához, másodfokban a kir. Kuriához. A Kuriának egyik (9. sz.) döntvénye szerint azonban a magánjogi elégtételre jogosított sértett v. károsított fél a M. ellen csak akkor felebbezhet, ha magánjogi igényét a büntető eljárás során bejelentette s arról le nem mondott, s a kir. ügyész felebbezéssel nem élt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is