Megváltoztató itélet

a felsőbb birónak itélete, mely felebbezés (l. o.) folytán az alsóbbfoku biróságnak itéletét egészben v. részben megváltoztatja. Általános elv, hogy a felebbező fél hátrányára az itéletet megváltoztatni nem lehet, vagyis a «reformatio in pejus» tilos, ha az ellenfél nem felebbezett, s megfordítva: nem lehet megváltoztatni az itéletet annak javára (reformatio in melius), aki az itéletben megnyugodott. A büntető per az anyagi igazság érdekében a vádlott javára az elvek alól két kivételt állapít meg, amennyiben először: a vádló által bejelentett felebbezés a vádlott érdekében is használtnak tekintendő; a vádló felebbezése alapján tehát az itéletet a vádlott javára akkor is meg lehet változtatni, ha a vádlott az itéletbben megnyugodott; másodszor: több vádlott-társ esetében a felebbező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, ha az más vádlottra nézve is fenforog, az itélet az utóbbi javára is megváltoztatandó, habár felebbezéssel nem élt is. A M. továbbá annyiban is bir perjogi jelentőséggel, amennyiben bizonyos esetekben a másodfokban hozott itélet ellen csak annyiban van további perorvoslatnak helye, amennyiben az az alsóbb foknak itéletét megváltoztatta.

Forrás: Pallas Nagylexikon