Méhely

Lajos (kisapsai), zoologus, szül. Kisfalud-Szögiben (Zemplén) 1862. Középiskolai tanulmányait Eperjesen és Lőcsén (1871-77), egyetemi tanulmányait a budapesti mű- és tudomány-egyetemeken végezte (1877-80); 1880-1885-ig tanársegéd volt a kir. Józsf-műegyetem állattani tanszéke mellett, azóta a brassói állami főreáliskola tanára. Már egyetemi hallgató korában tüzetesen foglalkozott a méh természetrajzával s e réven az orsz. méhészeti egyesület előbb másodtitkárul, majd főtitkárul választotta, mely tisztet három évig viselte és számos, rajzokkal illusztrált ciket irt a Méhészeti Lapokba a méh természetrajzáról. A méhanatomiának köréből az 1885. orsz. kiállításon 100 db. mikroszkópi készítményt állított ki, melyért a jury a kiállítási nagy éremmel és oklevéllel tüntette ki;az orsz. méhészeti egyesület pedig 1885 aug. közgyülésén tiszteletbeli főtitkárául választotta. Rovartani dolgozatai, melyekben 206 Erdélyre nézve új bogárfajt és varietást mutatott ki, az erdélyi Orvos-természettudományi Értesítő 1889-95. évfolyamaiban jelentek meg. Különös kedvvel azonban a hazai kétéltüek és csúszómászók tanulmányozásával foglalkozott, melyekről számos, a külföldi szakkörökben is osztatlan elismeréssel találkozott és 16 tábla eredeti rajzzal illusztrált buvárlatot tett közzé. Idevágó munkálatai különöen a m. tud. akadémia közleményeiben, a Math. u. naturw. Berichte aus Ungarn c. folyóiratban, a Természetrajzi Füzetekben, a lipcsei Zoologischer Anzeigerben s a magdeburgi természettud. társ. évkönyveiben jelentek meg; általánosabb érdekü kisebb dolgozatait pedig a Természettudományi Közlönyben tett közzé. Megirta saját tapasztalatai alapján Brassó vmegye turista-kalauzát, melyet az Erdélyrészi Kárpátegyesület adott ki. De pedagogiai kérdések is foglalkoztatták; nagyobb tanulmányaival találkozunk az Egyetemes közoktatásügyi szemlében s a Magyar Paedagogiában.

Forrás: Pallas Nagylexikon