Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mekka... ----

Magyar Magyar Német Német
Mekka... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mekka

(Makka, Om-el-Kora a. m. a városok anyja, el-Moserefe a. m. a nemes, Belad-al-Amein a. m. a hivők hazája), Hedsaz arab tartomány fővárosa, a mohammedánus világ legszentebb helye és Mohammed szülővárosa, közel 100 km.-nyire a Vörös-tenger partján épült Dsiddától, kopár és száraz hegyek közt, keskeny völgyben, Arábia belsejéből a Vörös-tengerhez vezető több út találkozásánál, 30-50 000 lak., akik nagyobbára az ide vándorló zarándokok ellátásából élnek. A M.-völgy közepén van az iszlám hivőinek legnagyobb szentsége, a Kaaba. Közelében látható a külön épülettel körülfogott Zemzem-kút. Ez, valamint M. egyéb kútjai, nagyobbára sós vizüek. Édes vizzel a várost Harun khalifa ideje óta azon vizvezeték látja el, melyet a hegységből 50 km.-nyi távolságból vezettek be, de amely már meg van rongálva. Utcái elég szabályosak és elég szélesek, de kövezetlenek. A körfalakon és egy kis erősségen kivül a város védelmére szolgál a völgy K-i részében egy magaslaton épített, vastag falakkal és tornyokkal ellátott citadella. Legnagyobb jelentőséget M.-nak, amely már az ókorban az arab törzsek vallási és kereskedelmi centruma volt, az kölcsönöz, hogy a mohammedánusok leglátogatottabb búcsujáró helye. A zarándokok száma, akik egy-egy évben M.-ban megfordulnak, különböző; régebben megközelítette a 200 000-et, de most is 100 000 körül van. A zarándokok közül sokan hosszabb ideig maradnak a városban és ezért itt mindig a legkülönfélébb nemzetiségeket találni együtt. M. a mohammedánus vallástudománynak is középpontja és a teologiai tekintélyek száma nagy; élükön a seik-al-ulema áll. A lakóházak nagyobbára ugy vannak beosztva, hogy az idegen zarándokok befogadására alkalmasak legyenek; ennek dacára ezek közül számosan a városon kivül sátrak alatt kénytelenek tanyázni. A Kaabán és a búcsujárás céljául szolgáló főmecseten kivül a város közelében is vannak a vallásos hit által szentnek tartott helyek, aminők egyes szentek sírjai, az Abu-Kubeisz, Dsebel-al-nur stb. nevü helységek, amelyekhez számos legenda is fűződik. Mohammed idejében a városban a legtekintélyesebb a Koreis-törzs volt, amelyhez tartozott maga a próféta is. E törzsnek utódai maig is élnek a városban. Köztük a Hasszán-család ősidők óta a legtekintélyesebb; tagjaiból kerülnek ki a serifek. A khalifátus megdőlése idejében, a X. sz.-ban sikerült a szent városok fölötti uralmat magukhoz ragadniok. A XIII. sz. óta Katada fiai gyakorolják a serif-hegemoniát. Közülök kerül ki a nagyserif. A XIV. sz.-ban M. a török szultánok hatalmába jutott, akik magukhoz ragadták a nagyserif kinevezésének jogát is. És bár hivatalosan Hedsaz török helytartója M.-ban is a kormányzó, a serif gyakorolja a lakosságtól támogatva a valódi hatalmat. 1803. a vahabiták M.-t is elfoglalták és kirabolták. De Mehemmed Ali egyiptomi pasa Arábia ellen vezetett expediciója (1811-13) uralmuknak csakhamar véget vetett. Ámbár Mehemmed Ali a szultán nevében foglalta el Hedsazt, ennek kormányát mégis önállósítani törekedett és megkisérlette a serifek hatalmát is megtörni, de hiába. 1840. Hedsaz újra a porta közvetetlen hatalmába került. M.-ba csak az iszlám hivői juthatnak be. Néhány európainak mindamellett sikerült mohammedán álarc alatt bejutnia a városba; ezek elseje a XVI. sz.-ban az olasz Barthema Lajos volt; követői Domingo Badiah y Lebiah (1807), Seetzen (1809), Burckhardt (1811), Roches (1842), Burton (1852), Maltzan (1860) és Snouk-Hurgronje (1885). V. ö. Burton, Personal narrative of a pilgrimage to El Medina and Mecca (London 1879); Maltzan, Wallfahrt nach M. (Lipcse 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is