Melanchton

vagy Melanthon Fülöp, Luther munkatársa a reformációban, szül. Brettenben (Pfalz) 1497 febr. 16., megh. Vittengergában 1560 ápr. 19. Neve eredetileg Schwarzerd volt s ennek görög fordítása a M. Tanult Heidelbergában és Tübingiában, hol már 1514. előadásokat tartott az aristotelesi bölcselet és a klasszikusok köréből. 1518. a görög nyelv és irodalom tanára lett Vittenbergában. Itt csakhamar Lutherhez csatlakozott, tiszta gondolkodást és világos gondolatkifejezési módot csatolván ennek nagy tudományához, dialektikai ügyességéhez és exegétikai jártasságához s ami ezeknél talán még fontosabb volt, szeliden mérsékelvén Luther heveskedő kitöréseit. 1521. adta ki Loci Communes Rerum Theologicarum művét, mely az első nagy protestáns munka a dogmatikai teologia területén s mely a szerző életében több mint 50 kiadásban jelent meg. Az ágostai hitvallás készítésében (1530) rendkivül fontos szolgálatot tett a protestantizmus ügyének. 1541. Wormsba és csakhamar ezután Regensburgba ment, hogy az ottani értekezleteken védje a protestantizmus érdekeit, de mig engesztelékenysége kárba ment a pápai követnél, saját pártját is maga ellen ingerelte engedményeivel. Luther halála után még inkább elvesztette a lutheránusok bizalmát ugy a római katolikusoknak a békesség kedvéért tett engedményeivel, mint az úrvacsorai tanban a kálvini irányhoz való közeledésével (l. Filippisták). Élete végéig folytonos teologiai vitákba volt bonyolódva, melyek rendkivül bántották békés lelkületét. Mint tanárt nagyon becsülte kora, ugy hogy Európa minden részéből özönlöttek hozzá a hallgatók. Irt egy görög és egy latin grammatikát, kommentárokat adott ki több klasszikus iróról, a Septuagintáról, bibliai könyvekről; irt tani és erkölcsi irányu műveket; szerkesztett hivatalos okmányokat, nyilatkozatokat, értekezéseket, válasziratokat; rendkivül széleskörü levelezést folytatott barátaival és kora vezérembereivel. Összes műveit Bretschneider adta ki Corpus Reformatorum cimü nagy munkájában (28 köt., 1834-60). Halálának háromszázados évfordulóját nagy ünnepélyességek közt ülte meg a protestáns Németország s hazánkban is több evangelikus egyház, jelesen a budapesti is.

Forrás: Pallas Nagylexikon