Melas

Mihály Frigyes Benedek báró, osztrák tábornok, szül. Rádosban (Radeln, Segesvárnál) 1729 máj. 12., megh. Elbe-Teinitzben 1806 máj. 31. 1746. hadi szolgálatba lépett s mint Daun szárnysegéde részt vett a 7 éves háboruban; 1793-96. Belgiumban és a Rajna mentén harcolt a franciák ellen, 1797. pedig Felső-Olaszországban, hol egy ideig (Beaulieu elmenetele után) mint fővezér is működött. 1799. Szuvorovval egyesült és része volt a Cassano és Novi mellett közösen kivivott diadalokban. Nov. 4. pedig Genolónál egymagában győzte le Championnet tábornokot és elfoglalta Cuneót. 1800-ban a Rivierán nyomult be Franciaországba Nizzáig, de Bonaparte konzul e közben M. háta mögött átnyomult a Szt. Bernát-szoroson az Alpokon és M. visszavonulási útját Ausztria felé elvágta. M. Marengónál keresztül akarta törni a franciák vonalát és már-már magáénak mondhatta a diadalt, midőn egyrészt a csatatérről való korai eltávozása, másrészt Dessaix francia segédhadának megérkezése következtében a csata Bonaparte diadalával ért véget. E váratlan fordulat következtében M. teljesen elveszté lélekjelenlétét és önbizalmát és az alessandriai szerződést kötötte meg Bonaparte-tal, melynek értelmében Lombardiát kiüríté és csapataival a Mincio mögé vonult vissza. Erre az udvar visszahivta. Utóbb Csehországba küldték mint főparancsnokot, de két év mulva nyugalomba vonult.

Forrás: Pallas Nagylexikon