Melbourne

(ejtsd: mellbörn), Victoria ausztráliai gyarmat fővárosa, katolikus érsek és anglikán püspök székhelye, a Port Philipp belső végében, a Jarra-Jarra torkolatánál, több vasúti vonal végében, a D. sz. 37° 49´ 53´´ és a K. h. 144° 58´ 42´´ alatt, mint city (1891) 73 361, külvárosaival együtt (Brighton, Brunswick, Collingwood, Fitzroy, Flemington és Kensington, Hawthorn, Northcote, North-M., Port-M., Prahran, Richmond, St. Kilda és South-M.) 383 830 lak., igen élénk iparral, különösen cipő-, kocsi-, butor-, húskonzerv-, szappan-, sör-, szivargyártással, posztó-, vászonszövéssel, ékszerkészítéssel. Kereskedelme is igen élénk; csaknem egész Victoria (l. o.) forgalma itt pontosul össze. Az egyenes utcákból álló, szabályos négyszögekre osztott városnak legélénkebb forgalmi vonalai: a Victoria-, Bourke-, Lonsdale- és Collins-street. A középületek, amelyek nagyobbára dombokon épültek, gyakran igen impozánsak; közülök a kiválóbbak: a parlamenti épület, amelynek belsejét nagy költséggel díszítették föl; a minisztériumok palotái (Government Offices); a kupolás igazságügyi palota (Law Courts); a nyilvános könyvtári épület, amelyben 115 000 köteten kivül a képtár és az iparmuzeum is el van helyezve; az egyetem; a nemzeti muzeum, amely a természetrajzi gyüjteményt foglalja magában; a városháza; a pénzverő; a kormányzói palota; a kiállítási épület; a szt. Patrickról elnevezett kat. és a szt. Pál anglikán templom. A Collins-street É-i részét Burke és Wills csinos emlékszobrai diszítik. A nyilvános parkok és kertek közt a legkiválóbbak: a Fitzroy-, Trésor-, Flagstaff-, Cariton-Garden, a Royal- és Yarra-park. Az egyetemen kivül, amely női tanulók előtt is nyitva áll, van 3 college-e, több alsóbb foku iskolája, különböző tudományos egyesülete, öt nagy és több kisebb szinháza. Állandó járatokat indítanak ide a Peninsular and Oriental Steam Navigation Company, a Messageries maritimes, a Norddeutscher Lloyd stb. M. San-Francisco után földünk legifjabb nagy városa. 1831. jöttek ide Tasmaniából az első gyarmatosok. 1835. vetették meg a város alapját, amelyet kezdetben Dutigalanak, későbben Williamstownnak és végül lord M.-ről M.-nek neveztek el. Nagyobb lendületet a victoriai aranymezők fölfedezése alkalmából vett. 1841. még csak 4440, 1850. 23 000, 1871. pedig már 206 780 lak. volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon