Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Melczer... ----

Magyar Magyar Német Német
Melczer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Melczer

-család (kellemesi, I. Lipót kora előtt gönci). Régi magyar nemesi család. Nevezetesebb tagjai: M. Boldizsár, 1526. Eperjes birája. - M. András, 1532. Kassa jegyzője. - M. Mátyás, u. o. biró. - Állítólag M. Kristóf nyert 1558. I. Ferdinándtól címeres nemeslevelet. Neje, Werner Szabina, Werner György fiusított leánya, szerezte a családnak a magyar-jakabfalvi, somi és alsó-szalóki jószágot. - M. János (I.), a padovai egyetemen tanult. - M. János (II.), özvegye szerezte a családnak a kellemesi birtokot s igy I. Lipót óta innen van előneve. - M. János (III.), 1684. mint Thököly Imre párthive Drugeth Zsigmond által felakasztatott. - M. János (IV.), XIV. Lajos francia király szolgálatában huszárcsapatot állított, de Jenő herceg felhivására visszatérve, amnesztiát nyert és 1712. Ung vmegye követe lett. - M. Mózes, III. Károly alatt az újonnan felállított hétszemélyes tábla ülnöke. - M. László, 1790 és 1792. borsodi követ és alispán, 1796 óta részint kir. táblai ülnök, részint (1810-ig) itélőmester, 1823. bekövetkezett halálakor pedig a hétszemélyes tábla ülnöke. - M. Andor, 1848. hadügyminisztériumi államtitkár, majd altábornagy volt. - M. István, kir. személynök (l. o.). A családnak Zemplén, Szatmár, Borsod, Sáros és Abaúj vármegyékben is vannak birtokai. Egy másik M.-család birta Baranya vmegyében a bakócai javakat, melyeket később Majláth György, egykori személynök nyert királyi adományból. Trencsén vmegyében is említtetik 1660. egy M. János.

M. István (kellemesi), az utolsó királyi személynök és főrendiházi tag, szül. Pesten 1810., megh. u. o. 1896 febr. 19. Iskoláit és egyetemi tanulmányait Pesten végezte, s 1829. Eperjesen kezdte meg a joggyakorlatot; 1832. ügyvédi vizsgálatot tett, s 1836. a hétszemélyes táblánál jegyzőnek, 1842. királyi táblai birónak nevezték ki. 1848. Pesten nemzetőr volt, s aztán egy ideig az abszolutizmus alatt is szolgált, de 1851. lemondott s csak 1861. fogadta el a királyi kinevezést, mely előbb a hétszemélynöki, majd a királyi személynöki méltóságra emelte. Érdemeiért a Lipót-rend nagy s a Szt. István-rend középkeresztjét kapta s a király kamarássá, valóságos belső titkos tanácsossá, és a főrendiház újjászervezésekor ennek tagjává is kinevezte. M. nagy kedvvel foglalkozott az archeologiával és a heraldikával; sokat irt a Századokba és az Archaeologiai Értesítőbe, s érdekes önálló műve is: Okmányok a M.-család levéltárából; megirta még felesége családjának (Lopresti-család) történetét is, és érdekes adatokkal járult Siebenmacher címer-könyvéhez.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is