Melissos
görög filozofus Szamoszból, ugyanaz, ki Kr. e. 442., mikor a
szamosziak Athén ellen harcoltak, mint a hajóhad vezére a görög hajóhadat
megverte. Az eleai iskolához tartozik. Művéből (A természetről) töredékek
maradtak ránk (v. ö. Mullach, Fragm. phil. I. 259), melyekben Parmenides elveit
tanítja. Ami van, nem keletkezhetett és nem enyészhetik, mert ha keletkezett
volna, létezőből vagy nem létezőből kellett volna keletkeznie; ha létezőből
keletkezik, már előbb is volt, a nem létezőből pedig nem keletkezhetik semmi.
Épp így bizonyítja, hogy nem enyészhetik. Ennélfogva a létező örökkévaló. M.
azonban még tovább megy, s ebből azt is akarja bizonyítani, hogy térben is
végtelen, mert üres tér, mely a létezőnek határt vethetne, lehetetlen. Ez a
létező egy és változhatatlan, nincs mozgása, mert nincsen üres tér, melyben
mozoghatna, nem keveredhetik és nem oszolhatik részekre. Az érzékek bizonysága
csalfa, az istenekről nem tudhatunk semmit.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|