Melissos

görög filozofus Szamoszból, ugyanaz, ki Kr. e. 442., mikor a szamosziak Athén ellen harcoltak, mint a hajóhad vezére a görög hajóhadat megverte. Az eleai iskolához tartozik. Művéből (A természetről) töredékek maradtak ránk (v. ö. Mullach, Fragm. phil. I. 259), melyekben Parmenides elveit tanítja. Ami van, nem keletkezhetett és nem enyészhetik, mert ha keletkezett volna, létezőből vagy nem létezőből kellett volna keletkeznie; ha létezőből keletkezik, már előbb is volt, a nem létezőből pedig nem keletkezhetik semmi. Épp így bizonyítja, hogy nem enyészhetik. Ennélfogva a létező örökkévaló. M. azonban még tovább megy, s ebből azt is akarja bizonyítani, hogy térben is végtelen, mert üres tér, mely a létezőnek határt vethetne, lehetetlen. Ez a létező egy és változhatatlan, nincs mozgása, mert nincsen üres tér, melyben mozoghatna, nem keveredhetik és nem oszolhatik részekre. Az érzékek bizonysága csalfa, az istenekről nem tudhatunk semmit.

Forrás: Pallas Nagylexikon