Melk

(Mölk), község St. Pölten (ettől 22 km.-nyire) alsó-ausztria kerületi kapitányságban, a Duna jobbpartján, a Pielach torkolata közelében, vasút mellett, (1890) 1953 lak., kötélgyártással. A Duna fölött 57 m.-nyi magas sziklán áll az 1089. alapított és 1701-1738. újra épített palotaszerü bence-apátság. Európa egyik leggazdagabb apátsága, gimnáziummal és nevelőintézettel. Az aranyozásokkal és márvánnyal gazdagon díszített templomban hires orgona van felállítva; freskói Rottmayertől és Scanzonitól valók, tabernákuluma pedig Würthtől; az első babenbergieknek (I. Lipót, I. Albert) itt van sírjuk. Az apát házi kápolnájában áll a 0,6 m. magas M.-i kereszt, aranyból, 1363-ból, ezüst alapon, hátsó oldalán gyöngyökkel és drágakövekkel díszítve. M., a rómaiak korában Nomare, a középkorban Melicum, a Nibelungen énekben Medeliche, egy ideig a magyarok határvára volt. I. Lipót, babenbergi herceg foglalta el és benne 985. templomot alapított. 1089. telepedtek le a bencék. 1683. a törökök 4 hétig ostromolták. V. ö. Keiblinger, Gesch. d. Benediktinerstiftes M. (2 köt., Bécs 1867-68); Linde, Chronik d. Marktes M. (1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon