Memfisz

(Memphis, a bibliában Nof vagy Mof), Alsó-Egyiptomnak legrégibb fővárosa és a régibb dinasztiákból származó királyok székes főhelye. Alapítását Menesre, az első dinasztiának legelső királyára vezetik vissza, aki állítólag a Nilusnak új medret ásatván, a régi meder helyén Men"Nefert (a jóság városát) építtette (a gör. M. szó ebből lett). A várost, melynek központja a Ptah temploma volt, alapítója óriási fallal körítette, Menes fia fényes királyi palotát építtetett M.-ben, mely egészen a 8. dinasztia végeig a birodalom első városa volt s azután is megmaradt második városnak. Később egy ideig Théba homályosította el, de a 26. dinasztia idején (686) másodvirágzás indul meg benne, amelynek csak az vetett véget, mikor Kambyses 525. rohammal elfoglalta a várost, melynek amugy is megtépett jelentőségét három századdal később Alexandria ragadta magához. A lakosok gyérültek, majd egészen elköltöztek, de azért az ókori utazók (Strabo, Diodor), sőt XIII-XIV. sz.-beli arab irók (Abdul-Latif, Abdulfeda) megbánulták a romjaiban is hatalmas várost, melynek emlékei Kairótól délnek, ettől 18 km.-nyire, Mitrahine és Szakkara falvaknál ma is Egyiptom ismeretének kimeríthetetlen tárházát képezik. Piramisokon és szfinxeken kivül különösen a Serapeum, az Apis-katakombák és mesés kiterjedésü mumiatemető említendők. V. ö. Mariette, Le Serapeum de Memphis (Páris 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon