Memling
(Memlinc, Memlync, régebben Hemling is) János, németalföldi
festő, szül. valószinüleg Memelingenben, a mai Bajorországban levő faluban 1430
körül, megh. Bröggében 1494 aug. 11. Életéről nagyon keveset tudunk, amit
ezelőtt életéről irtak, nagyrészt a mesék országába tartozik. Valószinüleg
Rogier van der Weyden tanítványa volt, de alighanem a kölni Stefan mestertől is
tanult. 1478. okirat tanusága szerint Brüggében van, de valószinüleg már
régebben ott tartózkodott. Később tekintélyes vagyonra tett szert és házai is
voltak Brüggében. Nevezetes művei közül a legkorábbi (valószinüleg 1467) a
danzigi Mária-templomban levő három szárnyu oltár, mely az utolsó itéletet
ábrázolja. Későbbiek: a brüggei szt. János-kórházban levő nagy szárnyas oltár,
melynek főképe szt. Katalin eljegyzését ábrázolja; ugyanott van a Florcius-féle
oltár a napkeleti bölcsek imádásával (1479), melynek hires ismétlése az u. n.
V. Károly hordozható oltára a madridi muzeumban; u. o. van a Newenhoven-féle
kétszárnyu oltár (1487) és M. leghiresebb műve, szt. Orsolya templomalaku kis
ereklyeszekrénye (1489), melynek falai szt. Orsolya és szűzeinek életét és
szenvedéseit ábrázolják. Legújabban fedezték föl egy másik nagy művét, mely
1895. a brüsszeli muzeumba került: a spanyolországi Najeza város monostora
számára festett nagy háromszárnyu oltárt, mely Krisztust ábrázolja éneklő és
zenélő angyalok közepette. Egyéb kiváló művei: Mária hét örömét (München) és
Mária hét fájdalmát ábrázoló képek (Torino); a Morcel-féle nagy oltár (1484,
brüggei muzeum); a lübecki székesegyház szárnyas oltára (1491), melynek fő
képei Krisztus keresztvitelét, keresztre-feszítését és feltámadását ábrázolják.
Ehhez hasonló a budapesti országos képtárban levő rendkivül érdekes, számos
alakkal népesített képe, mely Krisztust a kereszten ábrázolja (124. sz.). Egy
háromszárnyu oltár fő képe, melynek oldalszárnyai (keresztvitel, föltámadás) a
bécsi muzeumban vannak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|