Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Memnon... ----

Magyar Magyar Német Német
Memnon... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Memnon

a görög hősmondák kedvelt alakja, kivált a Homert korban követő (kiklikus) költőknél (l. Epikus ciklus). Az Iliász még nem ismeri, az Odisszeiában a trójai sereg legszebb daliája és Eosnak fia. A kiklikusok tovább szőtték alakját, igy lesz belőle Tithonosnak (Priamos testvérének) fia, az etiópok királya, aki Hephaistos által készített fegyverzetben Priamosnak segítségére siet. Patroklos és Hektor halála után elejti Antilochost, Achilleus kedves barátját, akiért Achilleus véres bosszut áll és elejti a vakmerő M.-t. Ekkor Eos, a gyászoló anya Zeusnál kikéri fia számára a halhatatlanságot. A monda jelentősége a tragikus irodalommal és a képzőművészettel való benső összefüggésben rejlik. A görögök M. országát nem a mai Egyiptomban, hanem a napkeleti Etiopiában, a szerecsenek között keresték, igy lett fia a napkeltének (Eos). A történeti hagyomány M.-nak tulajdonítja a szuzai királyi palota felépítését és hol azt mondja, hogy etiopiai csapatokkal Priamosnak segítségére indult; hol azt, hogy Szuza és Trója közt minden nép felett úrrá lett. Egyiptomban ez a M.-monda csak az alexandriai korban jött a görögök által, akik azt egy óriási szoborhoz kötötték, mely Theba közelében a mostani Medinet-Habu mellett maig látható, de nem M., hanem Amenhotep (III.) király szobra. Ennek a szobornak felső része valószinüleg Kr. e. 27. földrengés következtében leesett és ezóta a csonka szobor napkeltekor sajátszerü hangot hallatott, hasonlót az elpattant húr hangjához. Ezt a sajátszerü hangot a monda ugy magyarázta, hogy M. üdvözli anyját, Eost. (V. ö. Fáy András novelláját, M. szobra.) M. sírját az ókorban számos helyen mutatták és az ókori regében csaknem oly sűrün fordul elő, mint Roland a középkorban. Ilyen sírok voltak Etiopiában, Feniciában (Ptolemaisz mellett) és Abidosznál a Helleszpont mellékén. V. ö. Letronne, La statue de M. (Páris 1833) és Lepsius, Briefe aus Ägypten (Berlin 1852).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is