Mén-Marót

a Névtelen jegyző szerint bihari vezér, a Tisza, Maros és Szamos vize s az Igfon erdeje közt levő terület ura volt s kazár népeken uralkodott. Árpád vezér mindjárt a honfoglalás kezdetén felszólította, engedje át neki a Szamostól a nyiri határokig s a meszesi kapuig terjedő vidéket, mely Atilla jogán ugyis őt illeti. Marót szivesen fogadta ugyan a követeket, Öcsöb és Velek vitézeket s gazdagon megajándékozta, de harmadnap tagadó válasszal küldte vissza. Árpád két győzedelmes hadjáratot vezetett ellene, mire M. kijelentette, hogy egész országát felajánlja Árpádnak, ha ennek fia, Zsolt, nőül veszi az ő leányát. Árpád az ajánlatot elfogadván, Öcsöböt és Veleket megbizta, hogy lakodalmat tartva, M. leányát fiának, Zsoltnak vegyék nőül és a lakosok túszokká tett fiait hozzák magukkal s M.-nak adják át Bihar várát». Feltünő, hogy valamint útrakelésök idején a kazár király javasolja volt szövetségeseinek, a magyaroknak, a fejedelem választását, ugy e haza földjén is a kazár népség meseszerü vezérének leányát fogadja el menyéül Árpád. Ez, ha költemény, nagyon is logikus költemény. A krónika szerint M. országa a szerződés után csak a Berettyó, az Ördögárka, Fekete-Körös és a későbbi erdélyi határ közt levő területre, más szóval a Sebes- és Fekete-Körös felső- és középső lefolyásának vidékére szorítkozott s ezt holtig birta M., kinek férfiivadékai még századok multán is nagybirtokosok voltak Bihar vára közelében. A behódolt nép nagy része csakhamar a magyarságba olvadt.

Forrás: Pallas Nagylexikon