Mendes Catulle
Mendes Catulle (ejtsd: mandész), francia iró, szül. Bordeauxban 1841 máj. 22. Philoméla (1864) c. lirai költeményével lépett föl, melyet Hespérus (1869), La colere d"un franc-tireur (1871) és a Contes épiques (1872) költői művei követtek. Ugy ezekben, mint számos regényében és novellájában fő célja az érzékiség csiklandozása, bár tagadhatatlan, hogy a frivolság hajhászata közben irói talentuma is gyakran fölcsillan. Legkevésbbé szabados regénye a Grande-Maguet (1888); a többiek közül számos magyarul is megjelent; önálló kötetekben: Boudoir-történetek (fordította P. Zempléni Gy., Budapest 1885); Szemérmes történetek (u. o. 1891); A szűz király (ford. Dominkovics Mária); beszélyei elszórva a Pikáns Lapokban, mely több regényét is közölte. Tabarin neje c. drámáját a Nemzeti szinházban is adták (1894 nov.). E darab nyomán készült a Bajazzo opera szövege.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|