Menorca

(Minorca), a Balearok egyike, 37 km.-nyire Maiorcától, a Földközi-tengerben, 734 km² területtel, (1887) 39 041 lak. A sziget átlagos magassága 70 m., legmagasabb csúcsa a Monte del Tóro (350 m.) az É-i részen, a Tramontana nevü vidéken, amely magas falakban ereszkedik le a tengerbe; a D-i rész alacsony és a parton homokos. A DK-i részen van a Ria de Mahon, amely pompás kikötőül szolgál; jó kikötő még É-on Puerto de Fornells. Az éghajlat enyhe, csak a tramontana nevü szél teszi néha zorddá. A föld, különösen az emelkedettebb részben, termékeny; búza, rozs, burgonya, szőllő és gyümölcs a fő termékek. Igen szép és hires barlangjai Ciudadela közelében vannak. Érdekesek a szigeten a kelta épületmaradványok. Ezek egymásra rakott kövekből álló, néhol 25 m. magas piramisok (talavot-ok). Rajtuk kivül a sziklákba vájt barlangok is vannak, melyekben számos koponyát és állatcsontot találtak. M. 6 községre van beosztva. Fővárosa Mahon (l. o.). A Földközi-tengeri kereskedelemben való fontosságánál fogva 1708-ban az angolok elfoglalták, akiktől 1756. a franciák vették el, de 1763. az angoloknak visszaadták. 1782. az egyesült francia-spanyol csapatok Crillon vezérlete mellett 3 nap alatt foglalták el, de 1798. az angolok ismét megszállották és csak az amiensi békében adták vissza Spanyolországnak. V. ö. Lajos Szalvator főherceg, Die Insel M. (2 köt. 1890-91) és Die Balearen (7 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon