Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
menta mint
mentacukork... peppermint
mentálisan ... to psych sy...
mentalitás mentality
mentás minty

Magyar Magyar Német Német
Ménta... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ménta

(növ., Mentha Tourn., bárzing Csapónál, Audibertia Benth., Pulegium Mill., Menthella Pér.), az ajakas viráguak génusza, mintegy 300 faját számítják (körülbelül 25 hazánkban) mind a két földségnek meleg és mérsékelt vidékén, ezenkivül helyenkint végtelen számu eltérése és fajvegyüléke van. Többnyári, őszkor gyakran tarackoló, erős fűszerszagu fű, de az ajakos viráguak sajátsága ellenére a szirma nem kétajku, hanem tölcsérded és csaknem csillagszerü, halaványabb v. sötétebb lila, örvesen csoportosodó, s az örvek a szár és ágak tetején vagy füzérré folynak össze (Menthae spicatae) vagy külön s egymástól távolabb maradnak a levél tövében (verticillatae), v. mint gömb tetőzi a szár meg az ágak hegyét (capitatae, M. aquatica L.). Nevezetesebb fajai: A M. rotundifolia L., levele kurta, nyeletlen, soha sem kétakkora hosszu, mint széles, széles szivforma, gyűrött, csipkés, a szine apró szőrü, a visszája szürke molyhu. A M. silvestris vagy M. spicata L. (lóménta) hosszu levelü, a visszája szürke molyhu, virága a szár tetején füzéres. Ha egészen kopasz, zöld és nyeletlen levelü, M. viridis L., ha pedig kopaszlevelü, de a levele nyeles, M. piperita (borsos-M., borsosfű, borsménta), ha a levél zöld, s a virágzat szártetőző gömb, M. aquatica L. a neve. Mélyebb metszésü és bodros leveló alakja a fodor-M. (M. crispa L.). Ha a virágok örvesek maradnak s a kehely torkát szőrkoszoru zárja, M. Pulegium L. (Pulegium vulgare Mill.) a neve; ha az ilyen termetü M.-nak kelyhében, de a szirmában sincs szőr, akkor M. gentilis L., számos fajtájával (M. Haynaldiana Borb., M. Biharensis Borb. stb.); ha a korolla belseje szőrös, a kehely foga pedig kihegyezett, a neve M. verticillata L., ha pedig kurta háromszögletü foga van, M. arvensis L. (tarlói M.). Mindegyik mellé egész sereg fajta járul. A magyar gyógyszerkönyvben ez idő szerint csak a borsos-M. levelei hivatalosak. E levelek a szájban kezdetben égetés, majd pedig hidegség érzetét keltik, mit a benne levő menthol okoz. E kámforszerü test a M.-levelek illó olajában foglaltatik; ez olaj (mely főkép Angliában és É.-Amerikában kerül a kereskedésbe) szintelen, halvány sárga v. zöldes, 0,910 fajsőlyu s alkoholban minden arányban oldódik. A M.-készítmények főképen szélhajtó, izzasztó és görcsellenes tulajdonságuak s a kamillához hasonlóan tea, borogatás klistér alakjában szokás használni. Számos készítményei közt nevezetesebbek: Aqua menthe piperitae, Spiritus m. p., Syrupus m. p., Rotulae m. p. (cukorkák); azonkivól a Species aromaticae, Acetum aromaticum és Electuarium aromaticumnak is alkotó része. A M. ceispa alkalmazása egészen hasonló, de sokkal ritkább. A hazai M.-k fajait ismertette Borbásnak Ivárpuszta növényzete, Közlemények Békés és Bihar vmegyék flórájából (Orv. és term. vizsg. munkálatai 1880, 1890); Vas vmegye növényföldrajza (Szombathely 1887); Természetrajzi füzetek (1890) és Braun H., Ueber einige Arten und Formen der Gattung Mentha (Bécs 1890). A francia M.-ról Pérard és Malinvaud Déséglise irt. V. ö. Briquet, Fragmenta monographiae labiatarum (Genf 1889); Staril, Essai de classification et description des Menthes (Gand 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is