Menyhal

(állat, Lota Nils), a lágyparások rendjének Gadoidei családjába tartozó csontoshal-nem, melynek az édes vizekben csupán egyetlen faja, a közönséges M. (L. vulgaris Cuv.) él. Megnyult, hengeres és igen apró pikkelyekkel födött teste 30-60 cm. hosszura és néha 8 kg. nehézre is nő. Feje kicsiny, tömötten fogazott szájnyilása széles, állán bajuszt visel. Oldalt összenyomott farkának úszója kerekített csúcsu. Két hátúszója közül a második igen hosszu. Háta, oldalai, mell- és páratlan úszói olajzöldek, feketén márványozottak; torokúszói, torka és hasa fehéresek. Folyóink és tavaink állandó lakója s a nagyobb mélységeket kedveli, de a tengerekben is megél, főleg a Keleti-tengerben. Nappal a kövek alá húzódik és csak éjjel jár zsákmánya után. Mindamellett is, hogy a nőstény mintegy 130 000 petét rak le ívás alkalmával, nem nagyon szaporodik el, mert lassan növekedő fiataljai más ragadozó halaknak, sőt az idősebb M.-aknak is zsákmányaiul esnek. Húsa ízletes, májából finom olajat készítenek. November és március hónapok között ívik és nagy csoportokba verődik.

Forrás: Pallas Nagylexikon