Menyhárt

1. János, ref. teologiai tanár, szül. Szatmárnémetiben 1823 nov. 10. Tanult szülővárosában, majd Debrecenben, hol 1851. a teologiai akadémiára rendes tanárul megválasztatott. 1853-ban külföldre menvén, félévet a göttingai egyetemen töltött. Hazatérve után egészen 1888. történt nyugalomba léptéig nagy buzgalommal működött hivatalában, mint a bibliai tudományok előadója. Irodalmi téren is fellépett; nagyobb értekezései a következők: Jézus Krisztus élete (Egyházi könyvtár 1858); Juda ország romlása és a babiloniai fogság (u. o. 1859); A pásztori levelek magyarázata (u. o. 1861); A keresztség és urvacsora jelentőségéről (u. o. 1862); Némely korszerü kérdések szellőztetése a magyar ref. egyház kebelében (u. o. 1877); Apostoli levelek (az újszövetség eredeti szövegéből fordította u. o. 1886). Ugyanő fordította az angol biblia-társulat által 1878. kiadott javított magyar újszövetség-fordításban az evangéliumokon s apostoli cselekedeteken kivüli többi könyveket.

2. M. László, jézustársasági atya, afrikai hittérítő, szül. Szarvason 1849 máj. 30. A teologiát Innsbruckban végezte. Pappá szentelték 1879. Hosszabb idejü tanárkodása után a kalocsai főgimnáziumban, a Zambezi környékén alapított misszióállomásra ment, szintén hazánkfia P. Zimmerman S. J. segítségére, ahol most is működik. Innen évenkint többször szakavatott földrajzi leveleket ir rendtársainak, melyek hazai szaklapjainkban jelennek meg. Önálló műve, melyet még hittanhallgató korában irt: Kalocsa vidékének növénytenyészete (1877).

Forrás: Pallas Nagylexikon