Merengés
az a belső állapot, midőn gondolataink játékának engedjük át
magunkat, elmerülünk bennük; midőn terveket csinálunk, azaz gyakorlati
gondolatokat fűzünk egymáshoz, vagy midőn valamit meg akarunk elméletileg
ismerni, vagy végre, midőn valamely esztétikai mű gondolatát meghányjuk-vetjük,
mindig valamely határozott cél szempontjából kapcsoljuk össze gondolatainkat,
mintegy cselekvő szerepet viszünk; a M.-ben inkább elszenvedjük gondolatainkat,
nem valamely előre megállapított cél lebeg szemünk előtt, mely után törekszünk,
hanem szabad tért engedünk gondolatainknak, amint jönnek, emlékeinknek,
reményeinknek, aggodalmainknak. A M. hangulata csöndes, kontemplativ,
nyugalmas, inkább melankoliára, mint vígságra hajló.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|