mérés
Ismeretlen mennyiség megállapítása ismert mennyiséggel való összehasonlítás alapján. A fizikai, általában a
természettudományi megismerésben alapvetően fontos. A mérés egyre nagyobb szerepet kap a társadalomtudományi
vizsgálatokban is. A legtöbb esetben nemzetközileg elfogadott mértékegységek szolgálnak a mérés alapjául. A mérés lényegén
azonban nem változtat, ha valaki azt az általa önkényesen választott - mértékegységek alapján végzi. A mérés mindig
pontatlan. A pontatlanság eredhet a mérőeszköz (méterrúd, mérőhenger, mérleg, stopper stb.) pontatlanságából (objektív
hiba), de eredhet a mérést végző személy hibájából is (szubjektív hiba). Ezért a fontosabb megállapításokhoz,
következtetésekhez több mérést, ún. mérési sorozatot végzünk.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|