Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mérges gázo... ----

Magyar Magyar Német Német
Mérges gázo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mérges gázok

A M. hatásáról szóló tan jelentékeny fejezetét teszi a méregtannak. Az élet minden fordulatában kell hogy a gázalaku mérgek elleni védekezés első gondja legyen az embernek, kinek, azt lehet mondani, minden lépése fenyegetve van a legkülönbözőbb, részint saját szervezete által produkált, részint a külső környezetből reá ható M. által. Még a legegészségesebb viszonyok közt élő embernek sem szabad elfelejtenie, hogy teste az élet utolsó napjáig szakadatlan termelő forrása a gázok legmérgesebbikének, a szénsavnak, mellyel meg kell küzdenie születése első percében, az iskola padjában és a hálószobában, ahol az ember életének egy harmadát, sőt felét tölti. A M. elleni védekezés fejlesztette olyan tökéletességre a modern egészségtannak a lakás-szellőzésre vonatkozó utasításait. A mai toxikológia két nagy csoportba osztja (élettani hatásuk tekintetében) a gázokat: lélekzésre alkalmas (respirabilis) és nem alkalmas (irrespirabilis) gázokra. Az elsők csoportjába a légnemü testek nagyobb része tartozik, mig a második csoport aránylag kevés légnemet, azokat t. i., amelyek nagyobb mennyiségben belélegezve a hangrés görcsös összeszorulása közben azonnali halált képesek előidézni, foglal magában; az utóbbiak közé tartoznak első sorban az izgató, maró gázok. Eulenberg, kitől az első úttörő tanulmányt nyertük a M. tanára vonatkozólag, a M.-at két nagy csoportba: suffocatorius és toxicaemiás gázok csoportjába osztja; az utóbbi osztályba sorozta a tulajdonképeni vérmérgeketés maró irrespirábilis gázokat, mig az első csoportba (hova a nitrogén, hidrogén és a szénhidrogének tartoznak) azokat helyezi, amelyek nem a vérre gyakorolt bontó hatásuk által okozzák a halált, hanem csak azáltal, hogy jelenlétükkel meggátolják, miszerint a vér az életet egyedül fentartó oxigént megszerezze, s igy azon módra okoznak fuladást, mint ez a vizbefuláskor vagy akasztáskor történik. A M. azáltal nyernek elsőrangu közegészségügyi jelentőséget, hogy számos olyan ipari foglalkozás van, mely elkerülhetetlenül össze van kapcsolva a M.-kal való kisebb-nagyobbszerü mérgezéssel (l. Ipar okozta betegségek). V. ö. Eulenberg H. D. Lehre v. d. schädlichen und giftigen Gasen (Braunschweig 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is