Mérges kigyók

mindazok, melyeknek felső állkapcsain méregfogak vannak és a szemek mögött a méregfogakkal közlekedő méregmirigyük van. Legnagyobb részükre és különösen a Viperinae-alrendbe tartozókra jellemző az, hogy fejük hátul nagyon széles, majdnem szivforma, minek okai a méregmirigyek. Farkuk általában rövid. A méregfogak szerkezete szerint két csoportba oszthatók: 1. Solenoglypha v. csövesméregfoguak, melyeknek méregfogaiban egy csőszerü csatorna húzódik végig; 2. Proteroglypha vagy elölbarázdált méregfoguak, melyeknek fogain elül egy barázda megy végig s ezen ömlik a méreg a harapott sebbe. A méregfogak mindig a szájpad bőrredői közé vannak erősítve s igy mozgékonyak. A kifejlett méregfogak mögött kis tartalékméregfogak is vannak, amelyek a nagyoknak elpusztulása esetén teljes nagyságra nőnek ki. A csövesméregfoguak közé a csörgő-kigyók (Crotalidae) és viperák (Viperidae); az elölbarázdás foguak közé az Elapidák, köztük a szemüveges kigyóval (Naja Laur.), továbbá a tengeri kigyók (Hydrophidae) tartoznak. L. Kigyók és Kígyó-méreg.

Forrás: Pallas Nagylexikon