Magyar	Angol
Mérges növé...	----

Magyar	Német
Mérges növé...	----

formális Közép napi idő Legyes - Bénye troposzférikus terjedés őstulok Átlag Nemzetfelségiség Statutum contagium Romanshorn Differenciáljelfogó Baranyi Péter Valk Gyulafalu Bejátszik

(planta virosa, venenata, toxifera, l. a mellékelt két képet), az, melynek valamelyik részében méreg (l. o.) termelődik. A M. és nem M. közt azonban szoros határt szabni nem lehet. Némelyik növényben ugyanis van anyag, mely, ha masszáját tisztára előállítják, iszonyu mérges hatást gyakorol, de magában a növényben ez a méreg oly csekély és ugy el van oszolva benne, hogy megízlelvén, a mérgező hatás észrevehetetlen, ártalmatlan, sőt kellemes ingerre v. jótevő orvoslásra enyhül. Ilyen értelemben sok orvosi és élvezeti szert nyujtó növényt (mák, dohány stb.) is a M.-ek közé számítanak, sőt a burgonyában is van a kész állapotában nagyon mérges szolaninnak a nyoma. Mérgesnek tehát közönségesen azt a növényt nevezzók, amelyben a méregből már annyi van, hogy ízleléskor kártevő hatása nyilatkozik. Amint a méreg hevességének és hatása módjának mindenféle fokozata van, ugy az igazi M.-ek között is van fokozat és átmenetel a mérgező tulajdonságára nézve. Ezért sok növényt, melynek káros hatása nem nagy, nem soroznak a M.-ek közé, p. az ibolyát, a folyókát vagy a paploncot, melynek tőkéje hánytató és hasmenést okoz. A M.-tag mosás, szárítás, főzés vagy pörkölés útján az elillanó méregtől megtisztítható, ekkor az a növényrész ártalmatlan, sőt nevezetes eleség is lehet, p. a kassavabokornak kéksavtartalmu, de lisztes gyökere (l. Manihot), amely Dél-Amerikában a népségnek mindennapi tápláléka, vagy a mi kontyvirágunk lisztes tőkéje, melynek keményítőjéből főzés és szárítás folytán a méreg eltávolodik, azután kenyérliszthez keverhető.

A legtöbb M. nevezetes orvosság, általános mondás: «a legnagyobb méreg a legjobb orvosság», mert a méreg eltalált mennyiségben gyógyít. A méreg anyaga a növényekben több vagy kevesebb, azért a hatása is kisebb-nagyobb, hevesebb vagy lassubb. Hatása szerint a M. bódító vagy narkotikus, izgató-bódító, izgató, részint maró, részint összehúzó. Narkotikus bódító vagy altató a babérmeggy, keserü mandola, beléndfű, a mérges saláta, állítólag a tiszafa levele, a mák; csípős narkotikus az anyarozs, sok bolond gomba, a nyílméreg, halgyilok, a strichnos, kikirics, hunyor, Veratrum, a sisakvirág, nadragulya, maszlag, dohány, bürök, gyűszüvirág, tengeri hagyma. Izgató méreg van a kabakbogyóban, a magvarugóban, a jalappában, strucdinnyében, a gummiguttiban, a farkashársban, ricinusban, kutyatejben, a lóciprusban, szömörcében, a kökörcsinben, a vérehullóban, boglárkában stb.

A szisztematikailag közelről rokon M. gyakran ugyanolyan módon hat, p. a kutyatejfélék vagy a folyókafélék valamennyi M.-e meghajtó, a boglárka valamennyi faja többé-kevésbbé csípős, a csucsorkafélék többé-kevésbbé bódítók. Azt a növényt, melynek mérges tulajdonsága még nincs kétségtelenül bebizonyítva, de amellyel óvatosan kell bánni, gyanusnak (p. suspecta) mondjuk (harmatfű, gyujtovány, szarkaláb). A konkolyt, vadócot meg a csormolyát inkább az anyarozs keverte a mérgesség hirébe. Sok M. ható anyaga többnyire az egész génuszban meglevő alkaloid, még pedig a sejt nedvében feloldva vagy pedig a növény tejében. Máskor a mérgezés párolgó olajtól vagy más indifferens v. extraktiv anyagtól ered, ezért egyik-másik M. már kellemetlen szagával is elárulja magát (maszlag, beléndfű). A mérges tulajdonság gyakran a növénynek valamennyi részében vagy csak egyik-másik részébenképződik. Gyakran a földbeli rész: a gyökér, tőke, gumó stb. mérges, vagy a gyümölcs, avagy a mag, a fáknak gyakran a kérge is. Némely méreg azonban anövénynek csak egy szervében keletkezik, a többi része ártalmatlan vagy csak kis mértékben mérges.

M. az egész földkerekségen nő, de a leghathatósabb a forró vidéken és hihetőleg több M.-ünk (maslzag, ebszőllő, nadragulya?) innen ered, mint amennyit gondolnánk. Mindenflórának megvannak a maga M-ei. A hazai M. többnyire vadon nő, de néhány kerti növényünk is mérges (sisakvirág, gyűszüvirág). A vadon termő M. részint valóságos gyom, mezőn, kertben nő (vadóc, ádáz, bürök, kutyatej, ebszőllő), részint a réten (kikirics, boglárka), az erdőben (paris, nadragulya, hunyor, a legtöbb bolond gomba), sőt a hegyen meg a havason is nő (a sisakvirág, farkashárs, boglárka, szarkaláb). Egy része szemetes, romladékos stb. helyen, vagy az ember hajléka körül él (maszlag, beléndfű), kevés terem a mocsárban (csomorika, bösövény, vizi Lobelia).

A legtöbb M. a virágzók körébe tartozik, a kriptogamák közt csak a gombák közt van M. A virágzó M. mintegy 48 családba tartozik. A hazai M.-ek legtöbbje, a bolond gombán kivül, a boglárkafélék, ernyősek meg a csucsorkafélék családjába tartozik. A kutyatejnek mindegyik faja mérges. A természetes rendszerben a M. következőképen oszlik el, a hazait *-gal jelöljük. Az első latin név a Lexikonban a részletesebb leirásra is rávezet.

[ÁBRA] Mérges növények

[ÁBRA] A csomorika (Cicuta virosa)

[ÁBRA] Farkasszőlő v. Párisfű (Paris quadrofolia)

[ÁBRA] Adáz (Aethusa Cynapium)

[ÁBRA] Bürök (Conium maculkatum)

[ÁBRA] Őszi kikirics (Colchicum autumnale) A tavaszi levéllel és gyümölccsel.

[ÁBRA] Réti kökörcsin (Pulsatilla pratensis)

[ÁBRA] Mérges saláta (Lactuca virosa)

[ÁBRA] Cipruslevelű kutyatej (Euphorbia Cyparissias)

[ÁBRA] A foltos kontyvirág (Arum maculatum, Aronvessző)

1. A gombák, l. Bolond gombák.

a) A leveles gombák közül az *Agaricus muscarius L., *A. phalloides Fr., *A. vernus Fr., *A pantherinus DC., *A. rimosus Bull., *A. fascicularis Huds., *A. torminosus Schaeff. (l. Galóca), *Russula emetica Fr., *Cantharellus nurantiacus Fr., *Boletus Satanus Lenz., *B. luridus Schaeff, B. pachypus F., Calocera viscosa Fr., a *házi gomba, Scleroderma vulgare Fr.

b) a hasas gombák közül a *Phallus impudicus L.

c) a morzsagombák közül az *anyarozs (Claviceps purpurea Tul., Sclerotium Clavus DC., Spermoedia Clavus Fr.).

2. A nyitva magzók közül a *tiszafa levele, fiatal hajtása, de nem a gyümölcse, a *lóciprus, kivált a levele meg a hajtása.

3. A pázsitfélék közül állítólag a *szédítő vadóc magva, a Festuca quadridentata Kunth.

4. Az alismaceák (l. Hidőrfélék) közül az *Aisma Plantago L., A. natans L. és *A. ranunculoides L., kivált a tőkéje meg a levele.

5. A kontyvirágfélék közül az *Arum maculatum L. (I-ső melléklet), *Calla pulustris L. minden része, kivált a tőkéje.

6. A liliomfélék közül a *Paris quadrifolia L. (l. az I-ső mellékleten) valamennyi része, kivált a tőkéje meg a gyümölcse, a *Tulipa silvestris L., a császárkorona, a *Fritillaria Meleagris L., a Gloriosa superba L., Scilla maritima L.

7. A kikiricsfélék közül a *kikirics (I. melléklet), minden része, különösen a gumója meg a magva, a *Veratrum albumL. és *V. nigrum L. gyökere, a *V. Sabadilla Reta, magva Mexikóban.

8. A nősziromfélék közül az *Iris Pseudacorus L., *I. Sibirica L., *I. pumila L.

9. A hóvirágfélék közül a Buphane toxicaria Herbert gyökeréből lesz a busmannok méregnyila, a *Narcissus pseudonarcissus L., N. poëticus L.

10. A kenyérfafélék közül az Antiaris toxicaria Lechen, kérgének teje (jávai méregfa v. upasfa).

11. A kenderfélék közül a *kender szára és levele, a *komló virágzatja.

12. A sóskafélék közül a *Polygonum hydropiper L. füve.

13. A farkasalmafélék közül a *mogyoróalja, a *farkasalma.

14. Az alkörmösfélék közül az *alkörmös levele, gyümölcse meg a gyökere.

15. A boglárkafélék közül a *Clematis erecta L. meg a *bércfolyondár valamennyi része, kivált a levele, a *szellőrózsának meg a *kökörcsinnek (I. melléklet) valamennyi faja, kivált a szára meg a levele, az *Adonis valamennyi faja, kivált a gyökere, valamennyi boglárka, különösen a *Ranunculus sceleratus L. *R. acer L., *R. flammula L., *R. Lingua, végre a *R. Thora L. a havason, minden része, Helleborus viridis L. (II. melléklet), *H. purpurascens W. et Kit. *H. dumetorum W. et Kit, *H. odorus Kit, a H. niger L. (II. melléklet), *H. macranthus Freyn., kivált a gyökerük, a *harangláb minden része, a Delphinium Staphisagria L., Európa D-i részén, a magva a *sisakvirág valamennyi faja, különösen a gyökere meg a levele (l. a II. mellékletet). Az Aconitum luridum Hook. et Thom., A. palmatum Don., A. ferox Wall. és *A. Napellus L. tubere aconiti Indici v. bish néven az indusok nyílmérge. Az utóbbi jarba ré néven az erdélyi oláhságnak is méregszere. A *gólyahir zöld része, a *Thalictrum flavum, a *zergeboglár tőkéje, a *békabogyó valamennyi része, meg a bazsarózsa tőkéje is mérges.

16. A menispermaceák közül az Anamirta Cocculus Wight. K.-Indiában, a magja.

17. A mákfélék közül a *vérehulló valamennyi része, de kivált a gyökere, a *kerti mák teje.

18. A füstikefélék közül a Corydalis luten DC. zöld része.

19. Az ibolyafélék közül a *Viola odorata L., *V. hirta L., *V. palustris L. és *V. canina L. zöld része.

20. A harmatfűfélék közül a *Drosera rotundifolia L., *D. longoolia L.

21. A szegfűfélék közül a konkoly magva gyanus.

22. A mandolafélék közül a keserű mandola magva (l. az Eleségnövények II. mellékletén); a babérmeggy levele (l. Borostyánmeggy), a *madármeggy (l. o.) valamennyi része, kivált a magva.

23. A vitorlásviráguak közül a *koronafürt szára és levele, az *aranyzápor (Cytisus Laburnum L.) magva és gyökere, a Physostigma venenosum Balf. magva (Guinea benszülöttjeinek istenítélete).

24. A Caesalpiniaceák közül az Erythrophleum Guinense Don, kérge (monkone-kéreg) Szenegambia népének nyílmérge és istenítélete.

25. A kecskerágófélék közül az *Evonymus Europaeus L. és *E. verrucosus L. termése, a *Staphylea pinnata L. magva.

26. A kutyafafélék közül a *Rhamnus Frangula L. és *Rh. catharica L. kérge és gyümölcse.

27. A coriariaceák közül a Coriaria myrtifolia L. (l. Csermirtusz) levele meg a gyümölcse.

28. A kutyatejfélék valamennyi faja (I. melléklet), akár hazai, akár más földségbeli (l. Ebtejfűk), nevezetesen a teje, a hippomane Mancinella (l. o.) teje, különösen a gyümölcse, a vakítófa teje, a ricinus (l. o.) magva, a Manihot (l. o. és az Eleségnövények I. mellékletén), a Crotontiglium L. magva, a *Mercurialis perennis L. és *M. annua L. valamennyi része, a Hura crepitans teje.

29. A szömörcefélék közül a Rhus toxicodendron L. É.-Amerikában, a Rh. varieloba Steud. Kaliforniában, a japáni firniszfa (Rh. vernicifera DC., Rh. juglandifolium Don.) meg az amerikai firniszfa (Rh. vernix L., Rh. Venenata DC.); minden részökben mérges tej van.

30. A sapindaceák közül a Paullinia australis St. Hil. és P. Cururu L. (vurare nyílméreg a tejében, D.-Amerika).

31. A gyántatermők közt a Garcinia Ceylanica Roxb. Cejlonon, a G. v. Hebradendron Cochinchinense Lindl. Sziámban és Kokhinkhinában, valamint a Hebradendron cambogioides Grah. Cejlonon; tejnedve a mérges gummigutti.

32. A babérfélék közül a kámforfa.

33. A farkashársfélék közül a *Daphne Mezereum L. (II. melléklet), *D. Cueorum L. és *D. laureola L. valamennyi része, különösen a kérge meg a magva.

34. A pozsgafélék közül a *Sedum acre L. zöld része.

35. Az ernyősek közül a Hydrocotyle vulgaris L. füve, az *Astrantia maior L. minden része, kivált a tőkéje, a *békakorsó levele és tőkéje, a *csomorika (I. melléklet) minden része, kiváltképen a tőkéje, az *ádáz (I. melléklet) minden része, kivált a levele meg a szára, az *Oenanthe fistulosa, *Oe. Phellandrium (l. Bösövény), az Oe. crocata L. (Európa D-i részén) minden része, a *Chaerophyllum temulum L. gyökere, szára, levele, a bürök (I. melléklet) szára meg a levele, az *Anthriscus silvestris.

36. A borostyánfélék közül a *borostyán bogyója.

37. Az erikafélék közül az *Andromeda polifolia L. meg a *Ledum palustre L. szára és levele.

38. A primulaceák közül a *Cyclamen Europaeum L. gumója.

39. Az apocyneák közül a Strychnos nux vomica L.(varjuszem), a St. Tieute Lechen, a St. Guyanensis Mart. (urari, kurare), S. Ignatii Berg. (Ignatia amara L.). A kurareméreg, továbbá a Str. Castelnaeana Wedd., Str. Gubleri Planch. és Str.toxifera Schomb. fajokból is való. A cerbera Ahovai L. C. Thevetia L., C. Tanghin (Tanghinin Madagascariensis Pet. Th.), a Toxicophloea Thumbergii, a busmannok nyílmérge, az oleander.

40. A krepinfélék közül a *méreggyilok tőkéje, az *Asclepias Syriaca L. meg a Periploca Graeca L. teje.

41. A folyókafélék közül a Convolvulus Scammonia L. gyökere Kis-Ázsiában és Sziriában, az Ipomoen purga vagy Jalapa L. és más rokon faj gyökere Mexikóban, a *Convolvulus arvensis L. és *C. sepium L. füve és gyökere.

42. A csucsorkafélék közül az *ebszőllő (II. melléklet) és *Solanum Dulcamara L. minden része, kivált a szára, levele és gyümölcse, a *nadragulya (II. melléklet) gyökereés gyümölcse, a Mandragora officinalis L. gyökere, a *maszlag (II. melléklet) minden része, kivált a magva, a kerti Datura arborea L., a *beléndfű (II. melléklet) valamennyi része, kivált a gyökere meg a magva, a dohányfajok levele, a *zsidócseresznye.

43. A tátogatók közül a *gyűszüvirág valamennyi faja, kivált a Digitalis purpurea L. (II. melléklet) valamennyi része, kivált a levele, a *Gratiola officinalis L. (l. Istenkegy) valamennyi része, kivált a gyökere, a *Pedicularis palustris L. és *P. silvatica L. szára és levele, a Duboisia Hopwoodii F. v. Müll. ága csúcsa, ingerlő szer Queenslandon. Gyanus a *gyujtovány, a *csormolya meg a *kakascimer.

44. A ragadványfélék közül az ipekakuanha gyökere.

45. A bodzafélék közül a *gyalogbodza gyökere és levele, a *Lonicera Xylosteum bogyója.

46. A tökfélék közül a *Bryonia alba L. és *B. dioica L. gyökere, a balzsamuborka, a *magvarúgó meg a strucdinnye gyümölcse.

47. A lobeliaceák közül a Lobelia Dortmanna L. részeinek teje, a L. ivflata L. valamennyi része, különösen a szára É.-Amerikában, L. siphilities L.

48. A fészkesek közül az olasz Crepis lacera Ten. valamennyi része, kivált a levele, a lactuca virosa L. (I. melléklet) meg a *L. Scariola L. részeinek teje, különösen a levele.

[ÁBRA] Mérges növények

[ÁBRA] Farkashárs (Daphne Mezereum)

[ÁBRA] Zöld hunyor (Helleborus viridis)

[ÁBRA] Orvosi sisakvirág (Anconitum Napellus)

[ÁBRA] A fekete hunyor (Helleborus niger)

[ÁBRA] Ebszőlő (Solanum nigrum)

[ÁBRA] Piros gyűszüvirág (Digitalis purpurea)

[ÁBRA] Redős-szirmu maszlag (Datura Stramonium)

[ÁBRA] Beléndfű (Hyoscyamus niger)

[ÁBRA] Nadragulya (Atropa Belladonna)

Forrás: Pallas Nagylexikon