Merioneth

tengermelléki háromszög alaku grófság Wales É-i részében Caernarvon, Denbigh, Montgomery és a Cardigan-öböl közt, 1557 km² területtel, (1891) 49 204 (1 km²-re 32) lak. Felülete mindenütt hegyes; legmagasabb csúcsok a Cader Idrisben a Pen-y-Gadair (889 m.) és az Aran-Fawddwy (901 m.). A hegyeket szűk völgyek és szurdokok teszik szakadozottakká. Főfolyó a Dee vagy Dyfrdwy, amely a Bala-tavat alkotja; a Dyfi, Mawddach és Dwyryd DNy-nak folynak. A tavak számosak; legnagyobb Bata és a Llyn Mwyngil. Öblök a Tremadoci, Barnmouthi és Causeway. A síkságon az éghajlat aránylag igen enyhe, de a földnek csak csekély része termékeny; 62 472 ha. áll mívelés alatt. A főtermék zab, rozs és burgonya. Az erdők 6089 ha.-t borítanak. A juhtenyésztés igen jelentékeny, a ló és szarvasmarháké kevésbbé. A bányászat ólmot, ezüstöt és kevés rezet szolgáltat. Az ipar harisnya- és kesztyükötésre, gyapju-, különösen flanellszövésre szorítkozik. Fővárosa Dolgelly (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon