a Naphoz legközelebb álló bolygó és egyszersmind a 8 nagy bolygó legkisebbike. A Naptól való középtávolsága 0,38710 Föld-Nap-távolság, vagy 57,6 millió km.; sziderikus keringési ideje 87,96926 nap vagy 87 nap, 23 óra, 15 perc és 44 másodperc. Pályája valamennyi bolygóé közül a legnagyobb excentrumosságot, t. i. 0,20560, majdnem ¹/₅-ét mutatja; ezért a Naptól való távolsága a perihéliumban 45,7, az aféliumban 69,4 millió km.-t tesz. Pályahajlása a Föld pályájához 7° 0" 8" szintén nagyobb, mint bármely más bolygóé. Átmérője 4800 km., azaz valamivel több, mint a Föld átmérőjének egyharmada. Észrevehető lapultságot a bolygó korongja nem mutat. Tömegét csak a háborgásokból lehetett levezetni; ez a Napé 8563200-ad részét, vagy a Földé 25-öd részét teszi. Sűrüsége ennek következtében a vizé 4,42-szerte és equatori nehézsége a Földé 44 százalékát teszi. A Naphoz való nagyközelsége miatt ritkán látható a Nap előtt vagy után 1¹/₂ órán tul; magasabb szélességekben pedig a parallelkörök oly ferde szöget képeznek a horizonttal, hogy a M. majd mindig a szürkület páráiban elvész. Szinodikus keringése, azaz az idő, mely után a Nappal és Földdel ismét ugyanazon viszonylagos helyzetbe jut, 115 nap és 21 óra. Távcsővel figyelve, a M. a Hold módjára fázisokat mutat. Fotometrikus magaviselete a többi bolygóétól teljesen eltérően a Holdéhoz hasonlít, amiből következtetni lehet, hogy felülete is a Holdéhoz hasonló, tetemes egyenlőtlenségekkel biró, de érezhető légkörrel szűkölködő. Tengelyforgási ideje keringésével azonos, tehát 88 napos. Valószinü, hogy a M. forgástengelye nagyon közel merőlegesen áll pályasíkjára, bizonyos mindenesetre, hogy az equator és a pályasík képezte szög kisebb mint 23° vagy 27°, hogy tehát az évszakok váltakozása sokkal enyhébb, mint a Földön vagy a Marson. L. még Átvonulás.