Merkuriszulfid

Kénesőszulfid.Kétféle módosulatban ismeretes. Ä kristályos v. vörös M., mely a természetben igen sok helyen előfordul (cinnabarit) és az alaktalan v. fekete M. Mindkettőnek képlete HgS. A vörös M.-ot Idriában száraz úton ugy készítik, hogy a kénesőt alkalmas gépekben kénnel (4 sr.) jól összekeverik és az igy kapott fekete M.-ot előbb vasedényben gyengén hevítik, később agyagedényben ige magas hőmérsékleten szublimálják. A vörös M. kapható nedves úton is, ugy hogy a kéneső (300 sr.) és kénvirág (114 sr.) finom keverékét káliumhidroxid-oldattal (18%) 45°-ra melegítik mindaddig (8-12 óráig), mig a tömeg szép vörös szinü lesz. A jól kimosott M.-ot azután alacsonyabb hőmérsékleten mgszárítják. A természetes és a száraz úton készített M. vörös hexagonal kristályokból áll; fs. 8,05; pora igen szép skarlátvörös, teljesen szag- és íznélküli. A természetes vörös M.-ot a kéneső előállítására, a mesterségest legfőképen vörös festéknek használják. A fekete M. szintén többféle módon előállítható, igy a megfelelő mennyiségü kénesőnek és kénnek összeolvasztása v. összedörzsölése, ugyszintén a merkuriklorid-oldatnak ammoniumszulfiddal való elegyítése által, amikor a M. fekete csapadék alakjában válik ki. Fekete, szintelen és szagtalan por; fs. 7,6. Szublimáláskor v. lúgokkal való gyenge melegítéskor vörös M.-dá lesz, merkurikliriddal különféle összetételü kettős vegyületeket képez, igy p. a merkuriszulfoklorid 2HgS+HgCl₂ fehér szinü. Mindkét M. vizben és higított savakban oldhatatlan, koncentrált savakban azonban a melegítéskor feloldódik és ekkor a megfelelő kénesősó keletkezik belőle.

Forrás: Pallas Nagylexikon