Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
mérleg account of ...
mérleg balance
mérleg scale
mérleg scales
mérlegállás... arabesque
mérlegcsész... pan
mérlegel to balance
mérlegel to ponder
mérlegelés deliberatio...
mérlegelés discretion
mérlegelés pondering
mérlegelés scaling
mérlegelés weigh
mérleget fe... to strike a...
mérleget ké... to strike a...
mérleghinta... seesaw
mérleghinta... teeter-tott...
mérleghintá... to seesaw
mérlegkar beam
mérlegkimut... account of ...

Magyar Magyar Német Német
mérleg Bilanz (e)
mérleg Waage (e)
mérlegel abmessen
mérlegel abwägen
mérlegel & ... wägen

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mérleg

(l. a mellékelt képet), oly készülék, mely a testek tömegének vagy súlyának meghatározására szolgál. Általában két csoportra oszthatók: az emeltyüs és a rugós M.-ek csoportjára. Az első csoportba tartozik az egyenlőkaru M., a római M., a különböző hid-M.-ek, a szögemeltyüs M.-ek és számos egyéb az emeltyük kombinációján alapuló M. Az egyenlőkaru M. durvább kivitelben mint kalmár-M. ismeretes, finomabb szerkezetben pedig fizikai, kémiai, fiziologiai s egyéb tudományos mérésekre használva preciziós M.-nek neveztetik.

[ÁBRA] 1. ábra. Egyenlőkaru mérlegrúd.

Az érzékenység elérésére kivántatik, hogy a M. karjai lehetőleg csekély súly mellett hosszuak legyenek, hogy továbbá a M.-rúd megtámasztó pontja C (l. 1. ábra) a csészék felfüggesztő pontjain át húzva képzelt AB egyeneshez, valamint a M.-rúd E súlypontjához is minél közelebb legyen. E szerint a M. legnagyobb érzékenysége akkor lenne elérve, hogyha a M.-rúd ugy alakíttatnék, hogy a C megtámasztó pont és E súlypont az AB egyenesnek D pontjába esnék. De ezen esetben a M. nélkülözné a megkivánt stabilitást; a csészéknek egyenlő megterhelése mellett rúdja elméletileg minden lehetséges helyzetben egyensúlyban volna és a legcsekélyebb tulsúly alatt a szerkezete által megengedett legnagyobb szöggel kibillenne. Ha a M.-rúdnak C megtámasztó pontja A a D ponttal egybeesik, a M. érzékenysége a csészék összes terhelésének nagyságától függetlenné válik, azaz a M. kibillenése bizonyos tulsúlyra ugyanakkora, akár nagyobb az összes terhelés, akár kisebb. Ha a M.-nek ezen előnyét nem akarjuk elejteni, akkor stabilitása egyedül az által óvható meg, hogy a rúd oly alakot nyer, hogy E súlypontja az egybeeső C és D pontok alá essék. Mindezen körülmények a preciziós M. készítését nehéz feladattá teszik, melynek sokféleképen eszközölhető megfejtése a mekanikus egész tudását, ügyességét és találékonyságát igénybe veszi. A M.-rúd megkivánt anyagi szimmetriája és kellő szilárdsága lehetőleg csekély súly mellett szükségessé teszi, hogy annak anyaga gondosan megválasztassék és megvizsgáltassék; hogy a M.-rúd karjai csekély súly mellett a kellő hosszusággal birjanak, de amellett nagyobb terhelés alatt lehetőleg keveset hajoljanak - ami mind a pontosság, mind az érzékenység rovására történik - azt különféleképen áttört rácsalakban (l. 2. ábra) szokták készíteni.

[ÁBRA] 2. ábra. Egyenlőkaru mérlegrúd.

Gyakran a M.-rúd szimmetriás tengelyében alkalmazott föl-lecsavarható súly által annak érzékenysége szükséghez képest csökkenthető vagy növelhető. Hogy a M.-rúd lengése lehetőleg csekély súrlódással történjék, tengelyét kemény anyagból - acélból, kovakőből - élével lefelé fordított prizma-alakban szokás készíteni, mely hasonlóképen kemény alapon (p. achát-, karneollemezen) nyugszik. Ugyanezen okból és a karok egyenlő hosszuságának pontos beigazításának könnyebb eszközlése miatt a csészék is ilyen éleken csüngnek. Kártékony rázkódásoknak, a tengelyek idő előtti lekoptatásának kikerülésére és mérés alkalmával a rúd lengéseinek gyakran kivánatos gyorsabb megszüntetésére minden finomabb M.-en egy a M.-rúd megakasztására szolgáló szerkezet van alkalmazva, mely által a M.-rúd tengelye alapjától kissé elemeltetik. Ugyanilyen szerkezetek a csészék felfüggesztéseinél és magoknál a csészéknél is alkalmazhatók. A M.-rúd egyensúlyhelyzetében való megállapodását vagy a körül való lengéseit a rúdra függélyesen alkalmazott mutató (a nyelv) jelzi, mely egy mögéje a M.-rúd hordozására szolgáló oszlopra alkalmazott, fokozattal ellátott ív előtt mozog. Pontosabb méréseknél a M. lengései tükörrel és skálával figyeltetnek meg. Jobb preciziós M.-eket rongálások ellen üvegszekrényekbe szokás elhelyezni; ezeknél gyakran az utolsó, legapróbb súlyok föl-letétele emeltyü-szerkezetek segítségével zárt szekrény mellett kivülről eszközölhetők. A 3. ábra egy finomabb szerkezetü preciziós M.-et tüntet föl.

[ÁBRA] 3. ábra. Preciziós mérleg.

Kevésbbé érzékeny M.-gel eszközölt kisebb pontosságot igénylő méréseknél a mérés akkor tekinthető befejezettnek, ha a nyelv a fokozat 0 pontján megállapodik; a csekély érzékenységü M. gyorsan leng, lengései gyorsan fogynak és rövid idő alatt megszünnek. Érzékeny M. ellenben lassan és sokáig leng s az egymásra következő lengések lassan fogynak s igy időkimélésmiatt a mérés akkor tekinthető befejezettnek, ha a M. nyelve az egymásra következő kilengéseiben a fokozat középső jelétől egyforma távolságra kitér. A mérés célszerü kivitelében igen sok függ a mérésre használt súly-sorozat helyes összeállításától. Igen használtak a következő sorrend módjára összeállított súlytételek:

50 g.,

20 g.,

10 g.,

10 g.

5 g.,

 2 g.,

 1 g.,

 1 g.

500 mg.,

200 mg.,

100 mg.,

100 mg.

50 mg.,

20 mg.,

10 mg.,

10 mg.

Gyakran a tiz milligrammnál kisebb súlyrészek meghatározására egy vékony fémsodronyból (platina, arany, aluminium) készült 10 mg.-os drótkampó használtatik, mely a rúdnak e célra tiz osztóvonallal ellátott karjára - a szekrénybe elhelyezett finomabb M.-eknél rendszerint az elébb említett kivülről kezelhető szerkezet segítségével - felrakható s annak a tengelytől számított első osztóvonalán egy, a másikon két s igy tovább mg.-ot jelent. A mérés a nagyobb súlyok felrakásával kezdődik s fokozatosan mindig kisebb súlyokra megy át, mig oly súly kerül a csészére, mely az összes súly terhét a mérendő test terhénél nagyobbá teszi; ekkor az utoljára feltett súly megint leemeltetik s helyébe a sorozat következő kisebb súlya tétetik, s igy tovább.

Nagyobb pontosságot igénylő méréseknél a M.-gel összehasonlítandó súlyok súlyvesztesége a levegőn okvetlenül tekintetbe veendő. Ezen súlyveszteség kiszámítható, ha a levegőnek sűrüsége mérés alkalmával és az összehasonlított anyagok fajsúlya ismeretes. A levegő sűrüségének pontos meghatározása minden egyes mérés alkalmával igen körülményes. Ezért újabban oly mérésekhez, melyeknél az elérhető legnagyobb pontosság kivántatik, vakuum-M.-eket, azaz lehetőleg légüresre kiszivattyuzható üvegbura alatt álló M.-eket használnak, melyekkel a mérés légüres térben eszközölhető. Az 1885-iki budapesti kiállításonlátható volt egy ilyen M., mely Kruspér István budapesti József-műegyetemi tanár tervei szerint a budapesti mérték-hitelesítő bizottság számára készült. Az összes mérési műveletek légüres térben történnek, a M.-rúdnak, a csészék felfüggesztési részeinek és magoknak a csészéknek megakasztása, az összes súlyok fölrakása és leemelése, a terhelt csészéknek fölcserélése, alkalmas szerkezetek segítségével mind kivülről eszközölhető, anélkül, hogy a borítót leemelni, tehát a kiszivattyuzást ismételni kellene. A kisebb súlykülönbségek kiegyenlítése a tervező által alkalmazásba hozott (additionalis) módszer szerint történik, mely abban áll, hogy a súlyoknak célszerüen összeállított sorozatával 400 mg.-nyi súlykülönbség egy mg.-onként emelkedő súlyszaporítással kiegyenlíthető. Ezen csekély súlynöveléseknek azon előnye van, hogy a M.-rúd minduntalan történő megakasztását kikerülhetővé teszi. A M.-rúd lengéseinek optikai megfigyelése egy, a tervezőnek saját találmányu szerkezete segítségével oly pontossággal eszközölhető, mely minden addig alkalmazott módszert felülmul, anélkül, hogy amellett magának a M.-nek vagy a megfigyeléshez használt távcsőnek szilárd alapozása okvetlenül föltételeztetnék.

[ÁBRA] 4. ábra. Kruspér t. vakuum-mérlege.

A 4. ábrában feltüntetett M.-et Kruspér tanár tervei szerint Nemetz bécsi mekanikus készítette, ki annak érzékenységét egy-egy csészének egy kg.-nyi terhelés mellett 0,001 mg.-ra teszi. Durvább mérésekre gyakran használt eszköz a gyors-M. (u. n. római M.); ez egy egyenlőtlen karu emeltyü, melynek rövid karján a mérendő tárgy felvételére szolgáló csésze v. kampó csüng, hosszabb karján pedig a mérésre szolgáló futósúly (körte) ide-oda csúsztatható. A futósúlyt addig csúsztatjuk, mig a M. rúdja vizszintesen egyensúlyba helyezkedik, a beosztáson a mérendő test súlya leolvasható. A fokozat azon ponton kezdődik, amelyen a fusúly a terheletlen M.-rúdat egyensúlyban tartja és innét kezdve egyenlő súlyrészeknek megfelelő egyenlő hosszuságu osztályrészekkel növekedik. Az 5. ábra feltünteti e M. alakját.

[ÁBRA] 5. ábra. Gyorsmérleg.

Igen elterjedtek a nagyobb terhek mérésére szolgáló híd-M.-ek. Ezek változatos összetételü emeltyü-szerkezetek, melyek többnyire ugy vannak berendezve, hogy a mérendő teher súlyának, a decimal-M.-en tizedrészével, a centezimal-M.-en századrészével ellensúlyoztatik. Ez utóbbi többnyire elmozdíthatatlanul, olyformán van szerkesztve, hogy a nagy terheknek (p. terhes kocsik) felvételére szolgáló hídja a talajba be van illesztve és azzal egy szinbe esik.

[ÁBRA] 6. ábra. Hídmérleg.

A 6. ábra ilyen híd-M. Quintenz strassburgi mekanikustól (1821) származó szerkezetének vázlatát mutatja. AD kétkaru, EF és GI egykaru emeltyüként működik; az AEF emeltyü F-ben a GI emeltyüre támaszkodik, ennek megtámasztása pedig I-ben van. Mindkét egykaru emeltyü lemezalaku és E és G végeikkel CE és DG rudak által lengéseiket nem akadályozó módon az AD kétkaru emeltyüvel van összekapcsolva. Az EF emeltyü hordja a teher felvételére szolgáló hídat. A híd-M. ezen szerkezete helyességének feltételei, hogy a decimal-M.-nél BC kar AB karnak tizedrésze, a centisimal-M.-nél századrésze legyen és hogy a M.-nek a teher fölvételére szolgáló hídja lengés közben nyugalmi helyzetéhez folyton párhuzamos maradjon, ez pedig akkor van elérve, ha BC kar annyiadrésze BD karnak, a hányadrészét teszi HI kar a GI karnak. A híd-M. szerkezete a gyors M.-ével egybekapcsolva is előfordul; ekkor az AB kar beosztással és csésze helyett futósúllyal van ellátva.

[ÁBRA] 7. ábra. Tálas mérleg.

Az emeltyüs M.-ek csoportjába tartoznak a kereskedelemben mai nap mind jobban elterjedő sokféle szerkezetü tálas M.-ek is, melyeknek közös tulajdonságuk az, hogy a mérendő teher, valamint a súlyok felvételére szolgáló tálak az emeltyü-szerkezet fölé vannak elhelyezve; a 7. ábra egy ilyen tálas M. szerkezetét ábrázolja. Gyakrabban használtak a szögemeltyüs M.-ek is, melyek kisebb súlyu tárgyak mérésére, p. levél-M.-ekként szolgálnak s melyek különösen az által előnyösek, hogy alkalmazásukban mérősúlyok szükségtelenek, miután a mérendő test súlyát egy skála fölött mozgó mutató jelzi.

[ÁBRA] 8. ábra. Mutatós mérleg.

A 8. ábra egy ilyen mutatós M.-et ábrázol. Az ábrából könnyen megérthető, hogy a csészére tett mérendő test a beosztás fölött mozgó mutatóval ellátott súlyos emelőkart annál magasabbra emeli, minél nagyobb a test súlya; a beosztáson a súly nagysága leolvasható. Az emeltyüs M.-ektől teljesen elütő szerkezetüek a rugós M.-ek. Ezeknél a mérendő test súlya az általa valamely rugalmas testen okozott alakváltozásból, p. egy csavarba hajtott rugónak tapasztalati skála fölött mozgó mutató által jelzett kisebb-nagyobb összenyomásából v. kifeszítéséből, vagy egy rugónak kisebb-nagyobb meghajlításából ítéltetik meg. E M.-ek berendezése igen sokféle. Miután a rugók rugalmassága erősen változik, a rugós M.-ek inkább csak ott használhatók, hol a mérés gyors véghezvitele fontosabb, mint a mérés pontossága. Egyébként érzékeny rugós M.-ekkel pontosabb mérések is kivihetők, hogyha a mérésnél helyettesítő módszert alkalmazunk: azaz először a mérendő testet a csészére tesszük és azt azután pontos súlyokkal pótoljuk, mig a mutató megint ugyanarra a jegyre mutat; egy mérési módszer, mely minden emeltyüs M.-nél is, melynek érzékenységében jobban megbízhatunk mint igaz voltában, célszerüen alkalmazható. Megjegyzendő végre, hogy a rugós M. - változatlan pontosságát fel is tételezve - szigoruan véve csak azon helyen alkalmazható, ahol beosztása készült. Miután t. i. a testeknek súlya vltozó földrajzi fekvéssel szintén változik, a M. rugójának alakváltozása pedig éppen a testek súlya által okoztatik, világos, hogy a M. valamely helynek megfelelően készült skálája más helyen már korrekcióra szorul. Ez a körülmény a rugós M.-et lényegesen megkülönbözteti az emeltyüs M.-ektől.

M. a kereskedelemben a leltár (l. o.) aktiv és passziv vagyonrészeinek számla-alaku összeállítása. A lap baloldalára az aktiv vagyonrészek, jobboldalára pedig a passziv vagyonrészek és a tiszta vagyon irandó; a jobboldal összegének természetesen egyeznie kell a baloldal összegével. Az egyes vagyonalkatrészek összeállításánál bizonyos elemzést kell végezni, hogy a M. könyvelési adataiból a vállalat gazdasági állapotára lehessen következtetni. Az 1875. XXXVII. t.-c., magyar kereskedelmi törvény, tartalmazza a M.-re vonatkozó intézkedéseket.

M. készítésének elmulasztása csőd esetében mint vétkes bukás büntetés alá esik. Büntetendő csak az, aki kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve volt, tehát a kereskedő. A mulasztás és a bukás között oki összefüggésnek fennállása nem szükséges (btkv 416. § 3.).

M. a gazdaságban a javak mennyiségének időszakonkénti változásait mutatják ki a M. segélyével, ugy hogy az illető gazdasági rendszer körébe belépett javak összegét s az abból kilépett javak összegét hasonlítják össze egymással. Az e fajta M.-ek tehát nagyon lényegesen különböznek a kereskedelmi M.-ektől, amennyiben azok csupán bizonyos gazdasági időszak forgalmi tényeit mutatják ki. Nagyon fontosak közöttük azok az M.-ek, amelyeket a közgazdaságtan útmutatásai szerint az egyes országok áruforgalmáról és fizetési kötelezettségeiről szokás felállítani. Különösen nevezetesek az áruforgalmi M.-ek (amelyeket hibásan kereskedelmi M.-nek is neveznek) azért, mert azok adataiból igen messze menő s általánosan elterjedt, téves következtetéseket szoktak levonni. (L. Közgazdaságtan.) Némileg kiegészíti az áruforgalmi M. adatait a fizetési M., amely egy-egy nemzet külföldi tartozásait és követeléseit állítja szembe egymással.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is