Mérnök
minden olyan ember, aki a technikai tudományok
alkalmazásával foglalkozik s erre képesítést nyert. Miután a technikai
tudományok két célt szolgálnak, 1. adatokat gyüjteni (telekmérés, vizmérés,
erőmérés stb.); 2. építményeket létesíteni (épület, híd, gép, vasút, árvizgát
stb.), ennélfogva a mérnökök is két fő csoportra oszolnak: a felvevő mérnökök
és az építő mérnökök. Kivételes állást foglalnak el az építészek, akik nem
annyira mérnökök, mint inkább művészek. Az építmények tervezésénél a technikai
tudományokat építmények létesítésére alkalmazzák, ennélfogva a tervező mérnök
is az építő mérnökök osztályába tartozik.
Hadmérnök 8ingénieur, génie), műszaki katona, aki a műszaki
csapatok igy nevezett részében szolgál. Ausztria-Magyarországon 1893 óta nincs
hadmérnök csapat, mert beleolvadt az utászcsapatba. Hadmérnök törzs azonban
van. Ennek rendeltetése a hadiépítész műszaki részének vezetése békében és
háboruban, továbbá a várak és erősségek támadásában és védelmében való
részvétel. E szolgálat magába foglalja: új erősítések tervezését és
felépítését, a már meglevőknek karban tartását, tökéletesbítését és
felszerelését, a hazai és külföldi erősített helyek nyilvántartását és
leirását. A hadmérnök törzs áll: a tisztikarból (I-ső osztályu századosoktól
fölfelé) és a más csapatok állományából beosztott tisztekből. A törzs élén áll
a hadmérnöki vezérfelügyelő (tábornok), alája tartozik a közös
hadügyminisztérium 8. osztálya, a műszaki katonai bizottság, a műszaki iskolák
és 14 hadmérnöki igazgatóság.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|