Merode

grófi család, a legrégibb belga nemesi családok egyike. A család jelenlegi feje Ghislain Károly Antal gróf, szül. 1824 aug. 1., a belga szenátus tagja. Egyéb címei a következők: M. birodalmi gróf, Westerloo marquis, Rubempré és Grimberghe hercege. V. ö. Richardson, Gesch. der Familie M. (Prága 1877-81, 2 köt.). A család legnevesebb tagjai voltak: János gróf, császári tábornok, szül. 1589., megh. 1633 jul. 8. Előbb spanyol, utóbb császári szolgálatban állott. Az 1633 jul. 8. Hessisch-Oldendorf mellett vívott csatában halt meg. V. ö. Hallwich, Joh. M. (Lipcse 1885). - János Fülöp Jenő gróf, Westerloo marquis, császári tábornagy, született Brüsszelben 1674., megh. M. várában 1732 szept. 12. 1692-1704. a spanyolok seregében harcolt a franciák ellen Hollandiában, 1705 óta pedig a császári zászló alatt küzdött. Emlékiratait (Mémoires) unokája adta ki (Brüsszel 1840, 2 köt.). - Ghislain Lajos Frigyes gróf, szül. 1792 jun. 9., megh. Mechelnben 1830 nov. 4. Részt vett az 1830. (szept.) szabadságharcban, mely alkalommal okt. 25. Berchem mellett halálosan megsebesült. Gyermekei nem voltak. A brüsszeli székesegyházban gyönyörü emlékszobrot állítottak neki. - Fülöp Félix Boldizsár Ottó Ghislain gróf, az előbbinek bátyja, szül. 1791 ápr. 13., megh. 1857 febr. 7. Ő is részt vett a belga szabadságharcban, tagja volt az ideiglenes kormánynak és hathatósan közreműködött I. Lipótnak királlyá való választásában. 1831 nov. 12. tárca nélküli miniszterré lett és 1832. (márc.-máj.) ideiglenesen a hadügyminiszteri tárcát is birta; 1839. a magánéletbe vonult vissza. V. ö. Thonissen, Vie du comte Félix de M. (Löwen 1861); Juste, Le comte Félix de M. (Brüsszel 1872). - Frigyes Xavér gróf, az előbbinek fia, szül. Brüsszelben 1820 márc. 26., megh. 1874 jul. 11. Belépett a belga hadseregbe, részt vett 1846 óta Bugeaud alatt az algeriai hadjáratban és megkapta a becsületrendet. 1847. Rómába ment, hol a teologia végeztével pappá szentelték. IX. Pius pápa kamarássá nevezte ki (1849), de amellett megmaradt a katonai pályán, sőt 1860. pápai hadügyminiszterré lett. 1865. lemondott állásáról és Mitilene érsekévé (in partibus) és főalamizsnássá neveztetett ki. V. ö. Ideville, Monsigneur de M. (Páris 1874); Besson, Frédéric X. de M. (u. o. 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon