Merseburg

1. a porosz szász tartomány egyik kerülete Anhalt, a szász királyság és a türingiai hercegségek közt. Az egykori Magdeburg érsekségből, Halberstadt, Naumburg, Zeitz és M. püspökségből, továbbá a szász királyság egyes részeiből alakíttatott. Területe 10 208 km², lakóinak száma (1890) 1 075 569. A következő 17 j.-ból áll:

2. M., az ugyanily nevü kerület és járás székhelye a Saale és vasút mellett, Altenburg és Neumarkt külvárosait beleszámítva, (1890) 17 669 lak., gép-, bőr-, sörgyártással, játékszerkészítéssel, vasöntéssel és enyvfőzéssel. A X. sz.-banalapított domban, amely mai alakjában a XIII. sz.-ból való, láthatók az 1080. elesett Sváb Rudolf ellenkirálynak ércből készített koporsófedője, a Cranach Lukács iskolájából kikerült képek (Krisztus megfeszítése és temetése stb.) és egy pompás orgona. A kastély (1468-1514) most hivatali helyiségül szolgál; kertjében van Kleist von Nollendorf porosz generális öntött vasból készített mellszobra. M. Németország egyik legrégibb városa, a IX. sz. óta M. grófság székhelye, I. Henrik és I. Ottó német császároknak volt kedvelt lakóhelye. Az 1525. és a 30 éves háboruban több izben földúlták. 1656-1738. a szász-merseburgi hercegi családnak volt székhelye. 1813 ápr. 29. a franciák, ugyanazon év szept. havában Thielmann foglalta el. Környékén, Mölsennél 1080 okt. 15. IV. Henrik legyőzte ellenfelét, Sváb Rudolfot. 933. pedig a magyarok véres csatája volt M. közelében. L. Riadei csata.

Forrás: Pallas Nagylexikon