Mérsékelt-övi ciklon

A mérsékelt-övi ciklonok a hideg és meleg légtömegek határán (azaz a polárfront mentén) történő hullámzás labilizálódásakor, általában a tengerfelszín felett keletkeznek.
A több ezer kilométer hosszú hullámzás a meleg levegőnek a hideg felé történő betüremkedésével kezdődik, itt nyomáscsökkenés lép fel.
A meleg levegő felsikló jellegű, széles csapadéksáv alakul ki, általában ez a fiatal ciklon előoldala (leginkább keleti). Ugyanakkor a hátoldalon (leginkább nyugati) a hideg levegő előretörése hidegfront jellegű. A ciklonban kialakul a termikus asszimetria (a ciklon hajtóereje), a frontokkal elválasztott hideg és meleg szektor, és a rendszer mozgásba lendül (a vezérlő Rossby-hullám mozgása mutatja az irányt, ami lényegében egybeesik a melegszektor izobárjainak irányával, ami leginkább keleties). A rendszer hullámzása több ezer kilométert fog át, az elsőként keletkező hullám maga mögött további hullámokat, azaz ciklonokat indít el (átlagosan 3-4 egymást követőt), ezt nevezzük cikloncsaládnak.
A hideg levegő gyorsasága folytán fokozatosan utoléri a meleg levegőt, így a meleg szektor egyre szűkül, gyengül a termikus asszimetria, ha ez eltűnik, a ciklon okkludálódik, elöregedik. A fent vázolt folyamatok több nap alatt játszódnak le.
Amennyiben a ciklonok energia-utánpótlást kapnak, a folyamatok lelassulhatnak, a regenerálódás eltolhatja az elhaló fázist.
Az energia-utánpótlás a csapadékképződéssel együtt járó látens (rejtett) hőfelszabadulással ill. a tengerfelszínről kapott direkt hőárammal is törtéhet.
A ciklonok mozgási sebessége átlagosan 30km/h, telente gyorsabban, nyaranta lassabban haladnak.

Forrás: www.metnet.hu