Mérték
állandóan elfogadott egység, melyhez a testek és tünemények
tulajdonságait hasonlítjuk, hogy e tulajdonságoknak nagyságairól (méreteiről)
magunknak fogalmat szerezhessünk s azokat egymás közt is könnyü szerrel
összehasonlíthassuk. A testek ilyen mérhető tulajdonságai: hossz, terület,
térfogat, tömeg, sűrüség, hőmérsék, elektromos vezetőképesség stb.; a
tüneményeknél: idő, sebesség, gyorsulás, súly, fényerő, hangmagasság stb. Ezek
közül a legéletbevágóbb fontossággal birnak és ennélfogva már a legrégibb
időktől kezdve használják azokat a M.-eket, melyek a hossz, terület, térfogat
és tömeg mérésére szolgálnak. A terület és térfogat mértékei könnyen visszavezethetők
a hosszmértékekre s azért ennek lehetőleg pontos és állandó meghatározása a
legfontosabb. A régieknél ugy az ó-, mint a középkorban, sőt egész a jelen
század elejéig kisebb hosszmértékekül az emberi test méreteit (öl, láb, könyök,
arasz, marok, ujj stb.), nagyobb hosszaságok mérésére a bizonyos idő alatt
gyalog, lóháton stb. megtett utat használták (stadium). A tömeget közvetlenül
nem tudjuk megmérni, hanem miután valamely testnek a tömege ugyanazon a helyen
és időben arányos a test súlyával, a tömeg helyett közvetlenül a súlyt mérem
meg. A súly és tömeg tehát két különböző fogalom s a mértékegységek mindig mint
tömegmértékek vannak megállapítva. Valamely test tömege mindig ugyanaz, bárhová
is viszem, de súlya (p. rugós mérlegen mérve) más az egyenlítőn, mint nálunk. A
közéletben használt súlymértékek kifejezés tehát nem indokolt. A régebben és
jelenleg használt legfontosabb M.-ek a mellékelt táblázatban foglaltatnak, mely
azonban korántsem tárja elénk azt az óriási összevisszaságot, mely a méterrendszer
behozatala előtt egész Európát ellepte. L. Méter.
[ÁBRA] RÉGEBBEN ÉS JELENLEG HASZNÁLT
LEGFONTOSABB MÉRTÉKEK.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|