Mértékhitelesítés

az a műszaki eljárása a hivatalos szerveknek, mely szerint a mértékül használatba venni szándékolt tárgyaknak, hossz-, súly-, űr- v. köb-, tér-, erő- stb. mértékeknek helyes, szabályos voltát köztekintéllyel megvizsgálják, megállapítják, megerősítik s ennek jelét rendszerint magán a mértéken feltüntetik. Az 1874. VIII. t.-c. értelmében közforgalomban csakis a törvényes határozmányok szerint hitelesített és bélyegzett mértékek használhatók. Közforgalmon kivül azonban bármily mértékek és mérőkészülékek alkalmazhatók. A M.-nél és a közfogalomban azoknak szabályszerü értékétől engedhető eltérések legnagyobb mérvét (hibahatárokat) a kereskedelmi miniszter határozta meg az 1874. 13 417. számu rendelettel. E tekintetben különbség van az u. n. szigoru mérlegek és a közönséges kalmármérlegek között. Arany, ezüst, platina, drágakövek, ékszerek és a gyógyszertárakban kiszolgáltatandó szerek szigoru mérlegekkel és súlyokkal mérendők. A szigoru mértékek ismertető jele egy a bélyeg mellé ütött hatágu csillag, a közönséges hitelesítési bélyeg a magyar korona. A M. végett a mértékhitelesítő hivatalok szervezvék. A törvényhatóságok saját költségükön kötelesek mértékhitelesítő hivatalokat fölállítani, melyek a hitelesítést az 1874. 13 417. számu földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteri rendeletben megszabott módon eszközlik. A hitelesítő hivatal személyzetét az illető törvényhatóság alkalmazza; a hitelesítést azonban csak a központi mértékhitelesítő bizottság kiküldöttje által megvizsgált és az illető hitelesítési ágra képesnek talált egyén teljesítheti. A mértékhitelesítői vizsgálat módozatairól egy 1875 jan. 8. kelt kereskedelmi miniszteri szabályzat részletesen intézkedik. A hitelesítő hivatalok a hitelesítésért díjat szedhetnek, melyek a törvényhatósági pénztárt illetik, ellenértékeül annak a tehernek, mely a törvényhatóságra a hitelesítési hivatal személyi és dologi kiadásai folytán hárul. A hitelesítés idíjakat a törvényhatóság állapítja meg, de csak a minisztérium által megállapított maximáldíjak határain belül.

Forrás: Pallas Nagylexikon