Mesmer

Ferenc (mások szerint Frigyes Antal), az u. n. állati mágnesesség (mesmerismus) tanának megalapítója, szül. Ignanzban, a Bodeni-tó mellett 1733 máj. 23. megh. Meersburgban 1815 márc. 5. A dillingeni papnöveldébe járt, aztán Ingolstadtban teologiát és természettudományokat hallgatott, majd Bécsbe ment, hol 1766. promoveáltatta magát De influxu planetarum in corpus humanum c. értekezésével. 1771 óta Hell atyával együtt a mágneskő gyógyító hatását tanulmányozta és arra a föltevésre jutott, hogy az emberben is van ahhoz hasonló erő, melyt állati mágnesességnek nevezett. E fölfedezését Schreiben an einen auswrtigen Arzt über den Magnetismus (Bécs 1775) c. könyvében tette közzé. 1788. Párisba ment, hol a mágnesességet csakhamar divatba hozta. Két hive, Deslon és Bergasse, aláirást nyitott, hogy megvegyék M. gyógykezelésének titkát, de ő, bár nagy összeg gyült egybe (340 000 livre), azt mégis megtagadta; több előkelő betege meghalván, vizsgálatot indítottak ellene, s két bizottság is helytelenítette M. gyógyítási módját. Ekkor minden tekintélyét elvesztette s előbb Angliába, majd Németországba vonult vissza. L. Mágneses kúra.

Forrás: Pallas Nagylexikon