Messiás

(héb. Masiákh, a felkent, az ószövetségben gyakran királyokról mondva, görögül: Krisztus), az üdvözítő, kitől a zsidó állam hanyatlása korszakában a régi dicsőségnek visszaállítását várták. A próféták kiszélesítették a M.-hoz fűzött reményeket vallás-erkölcsi tágabb értelemben. Élénk szinekkel festik, hogy a M. az emberiséget megszabadítja szenvedéseitől, megteremti a világbékét és az igaz Istenben való hitben egyesíti a föld lakóit. A zsidóságban, mely a próféták M.-ijövendöléseit még nem látta teljesülteknek, mind erősebb gyökeret vert a M.-i hit, mely Maimonides (l. o.) 13 hitcikkelyének egyike. Minél szomorubbak voltak az ő sajátszerü, vagy az őt környező világnak általános viszonyai, annál inkábbáhitozott a megváltó után, s annál közelebbnekvélte annak megérkezése idejét, melynek előjelei: a társadalmi rend bomlása, a véres háboruk, szóval «a M.-i fájdalmak». A valódi M.-t, ki Dávid király sarja, megelőzi a József patriárka, illetve Efrajim családjából eredő M., ki a Góg és Magóg (l. o.), vagy az Armilaos nevü Anti-M. elleni harcban leli halálát. A M.-hit elevensége s a kegyetlen üldözések következtében gyakran támadtak ál-M.-ok, kik majd mint M.-ok, majd mint a M. hirdetői léptek fel (köztük egy magyar is: Mardokáj [l. o.] Kismartonból), és hiába voltak a zsidóság józan és felvilágosodott vezetőinek intései, rendesen hivekre akadtak, nem ritkán feltünést keltettek (l. Frank Jakab).

A keresztény egyház kezdettől fogva Jézus Krisztusban látta az ószövetség által megigért M.-t. Sőt maga Jézus, az ószövetségi igéreteket magára vonatkoztatva, lelt visszhangra a zsidó nép között. Majd azután, hogy a megfeszített és feltámadott Krisztust, ami a zsidók M.-hitével ellentétben állt, az ószövetségből kimagyarázzák, a keresztény teologusok az u. n. messiási jövendöléseket állították össze s e jövendölésekkel bizonyították, hogy valóban Krisztus a megigért M. Ez az allegorizáló magyarázatmód a teologiában a legújabb időkig használatos. V. ö. Hilgenfeld, Messias Judaeorum (Lipcse 1869); Vernes, Histoire des idées messianiques (Páris 1864); Hitzig, Vorlesungen über biblische Theologie (Karlsruhe 1880). L. még Megváltás.

Forrás: Pallas Nagylexikon