Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Messina... ----

Magyar Magyar Német Német
Messina... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Messina

1. olasz tartomány Szicilia ÉK-i részében a Tirreni-, Jóni-tenger, Catania és Palermo közt, 3227 km2 területtel, számítás szerint (1892) 509 587, l km2-re 111 lak. A Nebrodi- és Peloriani-hegyek takarják. Parti folyói mind kicsinyek. Főtermékei: a gabona, kender, citrom, narancs, bor, olaj, selyem, kén és réz. Járásai: Castroreale, M., Mistretta és Patti. - 2. M., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, érseki székhely, a 30 km. hosszu, 3-22 km. széles M.-i szoros, Faro di M. (Fretum Siculum) partján, vasút mellett, sziklás hegyektől körülvéve, (1881) 74 424, külvárosait is beleszámítva 81 049, mint község 126 497, számítás szerint (1892) 141 000 lak., jelentéktelen iparral, amely selyemfonásra, bőr- és esszencia-gyártásra és hajójavításokra szorítkozik. Kikötőjének forgalma élénk. (1892) 4991 hajó érkezett 1 792 776 tonna tartalommal. A bevitel volt 121 156 t., 16,13 millió lira értékben, a kivitel pedig 84 319 t. 35,09 millió lira értékben. A bevitel főcikkei: gabona, kukorica, sör, szóda, hamuzsir, salétrom, gyapju-, pamut- és selyemkelmék, takarók és szőnyegek, anilinfestékek, bőrök, lakk, firnász, szárított halak, sajt, orvosszerek, pálma-, kókuszdió- és kopraolaj, papir, tapéták, rövidáruk, szén, gépek, vasúti vagonok, rúd- és feldolgozott vas; a kivitelé: esszenciák, narancs, citrom, faolaj, nyers selyem, mandola, dió, koncentrált citromsav, bor, manna, pisztacia gyümölcs stb. M. a sarlóalaku félszigettel körülfogott kikötő mellett terül el, rendesen épült utcái lávával vannak kövezve. A templom-téren áll az Angelo Montorsoli által 1547-51. készített, szobrokkal és reliefekkel ékesített kút, a Piazza dell" Annunziatán pedig Don Juan d"Austria szobra 1572-ből. A jelentékenyebb épületei: a Dom la Matrice, latin keresztalaku, 93 m. hosszu, 1098-ban megkezdett templom, amelyet 1865. restauráltak; a Sta Annunziata dei Catalani, a város legrégibb normann temploma; a nagyszerü Sta Maddalena a XVIII. sz.-ból; a Giacomo Minutolitól 1806-29. épített városház; a Rocca Guelfonia-palota; az Ospedale civico és a prefektus lakóháza, amely egykoron a máltai lovagoknak volt tulajdona. Az 1539. megnyitott egyetemnek jogi, orvosi, természettudományi és filozofiai fakultása, és a jezsuitáktól 1548. alapított könyvtára (26 000 kötet) van. M.-t a sarlóalaku félsziget É-i végében és a Ny-i magaslatokon álló több erősség (Castellaccio, S. Salvatore, Gonzaga) védik.

M. városát 732. Perieres és Krotaimenes vezérlete alatt cumaei tengeri rablók alapították Zanklenéven. 493. szamoszi és miletoszi menekülők kerítették hatalmukba. Nemsokára rhegioni Anaxilas foglalta el és Messananak keresztelte. Halála után 477-461. fiai uralkodtak benne, mire M. régialkotmányát szerezte vissza. Mint köztársaság eleinte Syracusae ellen, ezután pedig ennek szövetségében Athén ellen harcolt; de ez utóbbi 427. hatalmába kerítette. 396. az akkor már virágzó kereskedő várost Himilko vezérlete alatt a karthagóiak foglalták el és dúlták föl. Syracusaei I. Dionysius azonban újra fölépítette. Későbben újra a karthagóiak hatalmába került, akiket Timoleon űzött el. Az Agathokles ellen viselt háboruiban ismét a karthagóiak oldalán állott. Az első pún háboru óta római birtok maradt. 831. a szaracénok és ezektől a normannok foglalták el. A keresztes háboruk korában gyors virágzásnak indult. A XVI. sz.-ban Polidoro da Caravaggio, Ragael tanítványa, hires festőiskolát alapított benne. A nemesek (merli) és a demokraták (malvizzi) közti küzdelem folytán 1675. a szenátus XIV. Lajos francia királynak hódolt meg. A franciák elleni küzdelemben 1676. itt esett el Ruyter holland admirális. II. Károly spanyol király a várost hűtlenségeért 1679. összes privilegiumainakelvesztésével büntette. Ez idő óta M. hanyatlásnak indult. 1740. iszonyu pestis (40 000 halott), 1783. földrengés, 1854. kolera (16 000 halott) pusztította. 1860 jul. 28. Garibaldi csapatai kerítették hatalmukba. V. ö. Salomone, Le provincie siciliane (III. köt., Acireale 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is