Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
mészáros butcher
mészáros-sz... butchery
mészároshor... meat-hook

Magyar Magyar Német Német
mészáros Metzger (r)...
mészáros Schlächter ...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Mészáros

1. Ignác (bodó-bári és nagybitsei), iró, szül. Felső- (v. Bodó-) Báron (Csallóköz) 1721., megh. 1800 nov. 21. Iskoláit Pozsonyban és Győrött járta, s jogi tanulmányokat végzett Bécsben. Később a grófi Batthyány-család kegyes alapítványainak kezelője, majd Batthyány József gróf kalocsai érsek titkára volt, végül Budán lakott s könyveket irt. Ezek közül három jelent meg,s leghiresebb lett a Kartigám, egy emberöltőnek legkapósabbmagyar regénye, mely annak idején 6 kiadást ért (Pozsony 1771, 1780, 1795, Kolozsvár 1778, Kassa 1780, Buda 1813; legújabb kiadása Heinrich G. értékes tanulmányával, 1880). A kartigám a franciás hősi regénynek képviselője s egyszersmind egyik megnyitó darabja az irodalmi felújulás szépprózai munkásságának. Rendkivül szerették, kivált a nők és az ifjuság, részint meséjéért, részint betétdalaiért. A másik két munka: Mortier asszonynak levelei (Pest 1793) és Magyar Szekretárius (levelezőkönyv, Pest 1793). Két nagy folio kötetnyi kéziratát Beöthy Zsolt találta fel a muzeum kézirattárában. V. ö. Heinrich G. a Kartigám-kiadás mellett; Beöthy Zs., Szépprózai elbeszélés I., Hőke Lajos, Figyelő, 1871.

2. M. Imre, esztergomi kanonok, egyh. iró, szü. Muzslán (Esztergom vmegye) 1811 máj. 23., megh. Bécsben 1865 szept. 25. Tanulmányait Esztergomban és Nagyszombatban végezte. Pappá szenteltetett 1834. 1836. nagyszombati liceumi tanár, 1845. szentszéki jegyző Esztergomban, később titkár, azután (1847) helynökhivatali igazgató, 1848. vadkerti esperes-plébános, 1864 máj. 26. esztergomi kanonok s mint ilyen 1864 okt. 5. pázmáneumi kormányzó. Levelező tagja volt az akadémiának. Szerkesztette 1858. a Népnevelési Közleményeket s általában összes irodalmi tevékenysége az iskolaügyre vonatkozik. Tankönyveit nagyrészt a cs. kir. közoktatásügyi minisztérium megbizásából irta. V. ö. Zelliger A., Egyh. irók csarnoka.

3. M. Imre, zeneművész, szül. Pesten 1860 szept. 29., hol reáliskolai tanulmányait is végezte. A nemzeti zenedében Huber Károly és Gobbi Alajos vezetése alatt művelte ki magát, s mint tanár és operai tag husz év óta a legkihatóbb tevékenységet fejti ki a hazai viszonyok emelése és fejlesztése körül. Ő dolgozta ki a filharmoniai társaság és annak segélyegyesülete szervezetének az alapszabályait. A filharmoniai társaságnak 1889 óta alelnöke s mint ilyen, tevékenységének súlypontját egészen annak felvirágoztatására fordítja.

4. M. Lázár, az első magyar felelős hadügyminiszter, szül. Baján 1796 febr. 20., megh. Eywoodban (Anglia) 1858 nov. 6. 1812. pesti jogászkorában a megyéjebeli felkelő nemesi seregben mint főhadnagy működött a franciák ellen, a háboru után pedig ugyancsak ily ranggal belépett a rendes 7. számu huszárezredbe. Magyarországon, Szlavoniában, de leginkább Olaszországban állomásozott. Tudományos képzettsége és nagy műveltsége csakhamar reá fordította az illetékes körök figyelmét, ugy hogy 1837. a Radetzky-huszárezredhez kineveztetett őrnagyul, továbbá reá bizták Rainer főherceg begyakorlását. 1845. a magyar tudományos akadémia levelező tagjává lett. Magyar hadügyminiszterré történt kineveztetése 1848 ápr. 18. kelt, máj. 28. tábornokká lett. Olaszországból megérkezve, azonnal hozzálátott az 1848 máj. 16. végzés értelmében a10 honvéd zászlóalj szervezéséhez és nagy munkásságot fejtettki. Mikor 1848 aug. az országgyülés el akarta határozni, hogy a sereg teljesen nemzeti alapon szerveztessék, M., bár hazafiasságához semmi gáncs nem férhetett, mint régi katona a régi rendszer mellett kardoskodott, amely nézete szerint sokkal gyorsabban és könnyebben volt keresztülvihető. Az országgyülés azt a közvetítő határozatot hozta, hogy az országban létező magyar ezredek zászlóaljai egészíttessenek ki régi rendszer szerint, a honvéd zászlóaljak pedig szaporíttassanak magyar alapon. Aug. havában M. maga utazott le a bácskai táborba, hogy megkísérelje Szenttamás ostromát, azonban sikert nem aratott. Mikor Schlick osztrák tábornok betört Galicia felől, átvette a sereg vezérletét. Az 1849 jan. 4. Schlickkel vívott szerencsétlen kimenetelükassai csata után ismét elfoglalta a hadügyi tárcát. A Debrecenben ápr. 14. kiadott függetlenségi nyilatkozat után a második magyar felelős minisztériumban M. nem foglalt helyet, hanem Görgey. 1949 jul 1. Kossuth kinevezte a felső-dunai sereg fővezérévé, bár a közönség nem szivesen látta, mert eddigi balsikerei miatt népszerütlenné lett. Ő maga pedig kikötötte, hogy Dembinskivel együtt működhessék. A sereg is nyugtalankodott Görgey letétele miatt, ugy hogy ennek hatása alatt Kossuth elrendelte, hogy Görgey maradjon meg miniszternek és fővezérnek, bár M. kineveztetését nem lehet visszavonni. Görgey erre lemondott a miniszterségről és helyébe Aulich lépett. Kossuth jul. végén M.-t meg Dembinskit, akik ekkormár távoztak a sergtől, Szegeden újból kinevezte, még pedig ugy, hogy Dembinski viselje a fővezéri címet, M. pedig legyen segítségére. Mikor Dembinski serege a Szeged melletti Szőregről Temesvárra vonult és itt Haynautól megveretett, 1849 aug. 15. mindketten kimenekültek az országból. M. Kossuthot Viddinbe, Sumlába és Kiutahiába követte, ahol emlékiratainak megirásába fogott. 1851 máj. Angliába ment, onnan aug. havában Franciaországba. Az 1852-iki államcsiny után kénytelen volt Jersey szigetére menni, ahová más emigránsok is követték. 1853 végén Amerikába hajózott és New-York közelében kis birtokot vett és gazdálkodott, de sok csapás érvén őt, kénytelen volt egy amerikai családhoz tanítónak menni. 1858. Teleki Sándor gróf anyósa, lady Langdale meghívására Angliába ment annak eywoodi birtokára, ahol meghalt. Az oxfordi grófok sírboltjában temették el. M. emlékiratait, levelezéseit bő életrajz kiséretében Szokoly Viktor adta ki (1866, új kiad. Budapest 1881). Ez emlékiratok a szabadságharc legfontosabb és leghitelesebb kútfőihez tartoznak, és egyszerü, de zamatos, erőteljes stílusokkal is kiválnak. V. ö. M. Lázár, magyar hadügyminiszter, Hazánk és a Külföld 1866. évf.; M. hagyományai, Budapesti Szemle 1867. évf.; Vasárnapi Ujság, 1885. évf. 196.

5. M. Lőrinc, l. Nagybotu Lőrinc.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is